A Scarborough-i Torontói Egyetem munkatársai egy amazóniai madárfajt vizsgálva arra jutottak, hogy az élőlény populációja 180 000 éve jelent meg két másik faj kereszteződésével.
Az
aranykoronás manakint 1957-ben fedezték fel az Amazonas-medence brazíliai részén, igaz, 2002-ig nem bukkantak a faj újabb példányára. A Scarborough-i Torontói Egyetem csapata a régióban begyűjtött genetikai mintákat és tollakat elemezve a közelmúltban arra jutott, hogy az élőlény egy hibrid faj – számol be a
Phys.org.
Hibrid fajok akkor alakulnak ki, amikor két faj kereszteződéséből olyan populáció születik, melynek képviselői képtelenek az ősszülők fajtársaival szaporodni.
Bár a hibrid növények nagyon gyakoriak, a gerincesek körében a hibrid fajok rendkívül ritkák
– mondta Jason Weir, a csapat tagja.
Az aranykoronás manakin esetében a hibrid csoport egy hósapkás manakin és egy opálkoronás manakin párosodásával jelent meg. A szakértők a vizsgált minták segítségével megállapították, hogy a hibrid madár genomjának 20 százaléka előbbi, 80 százaléka pedig utóbbi manakinfajtól eredeztethető.
A kutatók úgy vélik, hogy az aranykoronás manakin ősszülei 180 000 éve párosodtak, ezen felmenők evolúciós vonalai pedig 3000 000 évvel ezelőtt váltak szét. Mivel a legtöbb amazóniai madárfaj 1,5-4 millió éve különült el a legközelebbi rokonaitól, a három manakinfaj viszonylag fiatalnak mondható.
A hím aranykoronás manakinnek jellegzetes sárga fejtollazata van. Hogy jobban megértsék ezen vonást, a kutatók elektronmikroszkóppal részletesebben is tanulmányozták a három manakin tollainak keratinszerkezetét.
Az adatok alapján a két szülőfaj keratinstruktúrája igen különböző, igaz, mindkét élőlény tollazata fényvisszaverő. Az aranykoronás manakin keratinszerkezete bizonyos szempontból mindkét felmenőére hasonlít, ugyanakkor eredetileg jóval szürkébb lehetett. Az egyedi sárga fejtollazat csak a faj későbbi fejlődése során jelenhetett meg, az élénkebb szín aztán már alkalmas volt a nőstények figyelmének felkeltésére.
Az aranykoronás manakin Amazónia déli régiójában él, egy 200 négyzetkilométeres területen. A térség meglehetősen elszigetelt, több széles folyó is elválasztja a szülőfajok élőhelyétől. Weir szerint a madár területei a legutóbbi jégkorszak alatt váltak ilyen zárttá, az elszigeteltség pedig elősegítette, hogy a hibrid faj ne olvadjon be a másik két manakin populációjába.
Bár hibridek előfordulnak a természetben, az efféle élőlények ritkán alakítanak ki olyan jellegzetességeket, melyek alapján érdemes lenne őket külön fajként kezelni.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
Kommentáld!