Az orvostudomány fejlődésével a régi fájdalomcsillapító módszerek kihaltak, gondolhatnánk, pedig van jó pár tévhit, amely makacsul tartja magát.

Szerző:Kincses Maja

Sokan nem akarnak gyengének tűnni, vagy panaszkodni, ezért szándékosan nem vesznek tudomást még elviselhető mértékű fájdalmukról, pedig rá kellene jönni, hogy a krónikus fájdalommal való együttélés – természetesen nem átmeneti fejfájásról vagy kis otthoni balesetről van szó – értelmetlen, s amellett, hogy sokat ronthat az egyén teljesítőképességen, az egész életminőséget negatívan befolyásolja. A kezeletlen fájdalom depresszióhoz, alvászavarokhoz és szorongáshoz vezethet: miért akarná bárki is tetézni a problémáit, ha van megoldás? Ha komoly, tartós fájdalmat tapasztalunk, mindenképpen konzultálnunk kell egy szakemberrel, aki vagy gyógyszeres, vagy más kezelési módot ajánl. A fájdalomcsillapítókkal kapcsolatban is sok ködös információ kering, többek között az, hogy függőséget okoznak, de a legtöbb orvos olyan gyógyszerekkel kezdi a kezelést, amelyek ritkán tartalmaznak függőséget okozó anyagokat és mennyiséget.

Fáj a hátad? Maradj ágyban?

A hátfájás igen gyakori probléma, amely nemcsak a kor előrehaladtával jelentkezhet mind gyakrabban, de egy rossz mozdulat is kiválthatja az éles, olykor bénító fájdalmat. Mit tesznek ilyenkor a legtöbben? Megfogadják a régi tanácsot: ágyban fekszenek, és a lehető legkevesebbet mozognak. A fekvőkúra ősi tévhit, amely akár tovább ronthatja az állapotot. A mozdulatlanság helyett a torna a hátfájás igazi ellenszere, amelyet egyébként megelőzésként is érdemes beépíteni a mindennapokba. Tehát, ha beütött a baj, tétlenség helyett keress fel egy gyógytornászt, aki segít a megfelelő gyakorlatok elsajátításában. A hátfájás csillapításához kapcsolódó kőkemény matracokat is ideje elfelejteni. Egy spanyol kutatás szerint – amelyet krónikus hátfájásban szenvedő betegeken végeztek – a közepes keménységű matracok bizonyultak a legjobbnak, ezek tesztelése közben panaszkodtak legkevesebbet a delikvensek.

Vajjal vagy tejföllel az égési sérülés ellen?

Az égés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amely igen súlyos következményekkel járhat, főleg, ha nem szakszerűen kezelik a sérült bőrfelületet. Ha megtörténik a baj, a népi hiedelem szerint nem kell mást tenni, mint vajat vagy tejfölt kenni rá. Ezt a nagyanyáinktól hallott „bölcsességet” is el kell felejteni, ugyanis többet árt, mint használ. Szakértők szerint egyenesen tilos vajat vagy bármilyen más zsiradékot az égett részre kenni – a jég szintén nem jó megoldás –, ehelyett tartsuk hideg víz alá, vagy tegyünk rá hideg borogatást. Komoly fájdalom és sérülés esetén természetesen elengedhetetlen az orvosi vizsgálat, és ha indokolt, a gyógyszeres fájdalomcsillapítás és kezelés.

Sebek, ficamok esetén mi a teendő?

Hiába futott be szép karriert a sebtapasz és a géz, sokan még mindig úgy gondolják, hogy a sebnek az a legjobb, ha levegőzni hagyjuk. Néhány nappal később, amikor már elmúlt a fertőzés veszélye, és összébb záródott a heg, valóban nem árt a levegő, de addig a fedetlen seb állandó irritációnak van kitéve, a kosz és a baktériumok pedig könnyen elfertőzhetik. Éppen ezért kötözés előtt is mindig fertőtlenítsük alaposan az érintett területet, majd fedjük be szépen, mivel a jó kötés elősegíti a gyógyulást. A géz egyébként is olyan anyagból van, amely átenged annyi levegőt, amennyi szükséges. A sebeknél talán csak a ficamok gyakoribb vendégek a háznál. Szerencsétlenségünkre erre is volt ötletük a régieknek: meleg vizes borogatást a duzzanatra. Pedig a józan ész is hideg, hűsítő kezelést diktálna, hiszen a melegtől nem húzódik vissza a duzzanat, sőt. A hideg ezzel szemben nemcsak kellemes érzetet biztosít, de a hirtelen fellépő fájdalmat is hatékonyan enyhíti.