TERMÉSZET BARÁTI KÖR

HILD JÓZSEF

12 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás

Hild József A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hild József (metszet, 1861)

A Császár fürdő udvara 1842-ben

A Császár fürdő udvara 2009-ben

Lloyd-palota 1887 körül

Nákó-palota 1903-ban. Helyén épült a Gresham Palota

Hild József (Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.) magyar építész. A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész. Hild János építész fia, Hild Viktor újságíró nagyapja.

Életpályája

Szülei második gyermekeként született. Apja – a pesti Újépület építésvezetője – környezetében kapta első gyermekkori benyomásait, az itteni viszonyok közt forrt össze az építészet helyi realitásaival, igényeivel és küzdelmeivel. A pesti piaristák gimnáziumában nevelkedett 1799 és 1804 között mint eminens tanuló. Az ifjú Hild a Bécsi Művészeti Akadémia elvégzése után az Esterházyak udvari építésze, a kismartoni kastély átépíttetője, Charles Moreau (1758–1841) mellett dolgozott Kismartonban és Bécsben. A gyakorlati ismereteket apja, Hild János építkezésein sajátította el, akinek 1809-ben már hivatalosan is szerepelt vállalkozásaiban. Apja 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, és építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, de az építőipari gyakorlata elmélyítéséhez kötötte az engedély kiadását. Hild ezért Itáliába utazott, s kiegészítő tanulmányokat végzett Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban. Itt ismerkedett meg a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével. Nem véletlen, hogy legjelentősebb, legismertebb alkotásai templomok, azonban az általa tervezett legtöbb alkotás világi célokat szolgált.

Hazatérését követően, az 1820-as években lendült fel építészi tevékenysége, s bár már ekkor elismertséget szerzett magának, legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz pusztításait követően épültek fel. 1844-ben megkapta az építőmesteri címet. A kor legtermékenyebb hazai mestere volt, egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és ezeknek tekintélyes része meg is valósult.

1836-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia Pollack Mihállyal együtt rendes tagjainak sorába felvette. Pest – bár legszebb városrészének arculatát tevékenysége határozta meg – csak hat évvel később, 1842-ben ismerte el érdemeit azzal, hogy díszpolgárrá választotta. Újabb tizenkét év telt el, míg 1854-ben kinevezték „Pest város architektor-építészévé”.

Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát.

Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa). A Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát az 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei alapján építették fel az angol születésű Zichy Emmanuel Strachan Sarolta grófnő adományból.

Esztergomban az ő tervei alapján épült a Takarékpénztár épülete, a Bibliotheka, és az ő tervei szerint fejezték be a papnevelő intézet épületét is.

1861-ben 1000 forintos fizetését – amelyet 1854-óta mint Pest város építésze kapott – megvonták. A hetvenen felüli Hild, aki sohasem kereste a megbízásokat, már csak elvétve kapott olyan munkát, amely megélhetéséhez nyugodt anyagi alapot biztosított volna.

„Hild József, aki soha, még amikor az ország legfoglalkoztatottabb építésze volt, sem vitt ún. nagy házat, életének ez utolsó szakaszában,különösen pedig özvegységének hét évében igénytelen szerénységben élt lipótvárosi, Fő (ma Arany János) utca 14. sz. bérlakásában, és ritkán mutatkozott tisztelői körében, a Blumenstöckl-vendéglő ^[1] Hild József-asztaltársaságának összejövetelein. Hírét, tekintélyét nem gyümölcsöztette, mint ahogy sokan tették, akik érdemekben meg sem közelítették őt, s így a szétfoszló érdeklődésű közvélemény mind kevésbé tartotta számon.” ^[2]

„Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott az ő képzeletében. Meghalt 1867. március 6-án tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14 sz. házban lévő lakásán. 1867. március 8-án parentálja el a Fővárosi Lapok mindössze ennyivel: »Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt«.” ^[3]

Temetésére 1867. március 8-án került sor. A Kerepesi úti temető XXV. parcellájában, a 7. sor 10. számú sírjába a legnagyobb egyszerűséggel helyezték örök nyugalomra földi maradványait.^[4]

Néhány alkotása

Bővebben: Hild József által tervezett épületek listája

Hild József műveinek száma megközelíti a 900-at. Pesti épületeinek teljes listája – időrendi sorrendben – megtalálható Rados Jenő Hild József életműve című könyvében.

1824: budapesti Gross-ház (V. József Nádor tér 1.)
1827–1828: budapesti Lloyd-palota, az egykori Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székháza a mai Roosevelt téren. 1948-ban lebontották, jelenleg a Hotel Atrium Hyatt – ma Sofitel – szálló van a helyén, mely Zalaváry Lajos munkája. [1]
1831–1837: egri székesegyház
1834: ceglédi református templom
1834: bajnai Sándor–Metternich-kastély
1836: bajai Kálvária-kápolna
1836: szilvásváradi református templom
1838: budapesti Derra-ház (V. Október 6. utca és József Attila utca 16. sarokház)[2]
1839: kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”)
1838–1846: esztergomi bazilika (1822-38-ig Kühnel Pál, majd Packh János tervezte)
1839–1840: budapesti Tigris szálló, volt Wagner-ház (V. Nádor utca 5.) [3]
1841–1844: budapesti Császár fürdő (III. Frankel Leó utca 31–33.) [4](ma: Hotel Császár) [5] [6]
1843–1854: budapesti Hermina-kápolna (XIV. Hermina út 23.) [7]
1844: budapesti Hild-villa (XII. Budakeszi út 38.)
1844: budapesti Csendilla-villa (II. Budakeszi út 73.) [8]
1844: budapesti villa (XII. Városmajor utca 39/a.), lebontották
1845: budapesti villa (XII. Diana utca 17.)
1846: budapesti Libaschinszky-villa (XII. Mátyás király út 14.), ma követségi rezidencia [9]
1852. budapesti Pscherer-ház (VII. Dob utca 3.), Pscherer Miklós egykori bérháza
1856: budapesti Deák téri evangélikus templom főhomlokzata
1851–1867: budapesti Szent István-bazilika, halála után Ybl Miklós fejezte be
1853: budapesti Ullmann-ház (V. Nádor utca 18.), ma lakóház
1853: esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár
1860–1862: Esztergomi Takarékpénztár
1861–1865: esztergomi papnevelde
1861-től: budapesti Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, későbbi Gerbeaud-ház (V. Vörösmarty tér)