Ősi Himalája-szerű hegylánc
létezésére találtak bizonyítékot ausztrál tudósok. Úgy vélik e földtani
képződmény eróziója indította el a soksejtű életformák robbanásszerű
fejlődését, az úgynevezett kambriumi robbanást 600 millió évvel ezelőtt.
Himalája (Fotó: AFP)
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik. A
hegyvonulat méreteiben a Himalájával vetekedett, az ősi Gondwana
szuperkontinenst átszelve a jelenkori Nyugat-Afrikától Brazília
észak-keleti területéig, 2500 kilométeren át húzódott.
Az
ősi "Himalája" két kontinens "ütközése" következtében született, e
lemeztektonikai "karambol" nyomán a földkéregben lévő kőzetek 100
kilométer mélységbe, a földköpenybe kerültek, ahol a magas hőmérséklet
és nyomás hatására új ásványokká alakultak. A
felszíni kőzetek erőteljes mállása nyomán képződő anyagok bemosódtak az
óceánba, ahol ideális táptalajt kínáltak a soksejtű életformáknak.
A
hegység erodálásával a "Himalája" születésekor a földköpenybe
"nyomódott" ásványok kikerültek a felszínre. Ilyen kőzeteket talált
Togo, Mali, valamint Brazília észak-keleti részén Carlos Ganade de
Araujo, a Sao Paoló-i Egyetem kutatója, aki felismerve az ásványok
egyedülálló jellemzőit, elemzésre átadta a mintákat az Ausztrál Nemzeti
Egyetemnek. Az elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a kőzetek
azonos korúak, és azonos a kémiai összetételük is.
"Régóta
feltételeztük, hogy egy hatalmas hegyvonulat táplálhatta az óceánok
élővilágát, mivel a kambriumi robbanás idején megváltozott a víz kémiai
összetétele. Most végre megtaláltuk az elméletet alátámasztó
bizonyítékokat is" - hangsúlyozta Daniela Rubatto, az ANU professzora.
Kommentáld!