hitvilág 2012.05.07. | 06:39 A Ferences Óra meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia
Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai gyermekpszichológus
A
család és társadalom témakörben meghirdetett Ferences Óra első
félévének utolsó előadására kerül sor 2012. május 13-án 11. 30-kor (a
nagymise után) a csíksomlyói kegytemplomban. A nyári szünet előtti
utolsó rendezvény meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai
gyermekpszichológus, a budapesti Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné
Intézet munkatársa lesz, aki Mire figyeljen oda a kisgyerek édesanyja?
címmel tart előadást.
Csáky-Pallavicini Zsófia gyermek és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai
szakpszichológus, családterapeuta, ifjúsági lelkigondozó, hittanár
1978-ban született Budapesten. 1997-ben érettségizett a Patrona
Hungariae gimnáziumban, 2002-ben az ELTE pszichológia szakán végzett.
2006-ban a Pécsi Tudományegyetemen klinikai pszichológiából
szakvizsgázott. 2008-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi
Karán hittanári, a Semmelweis Egyetemen ifjúsági és sport lelkigondozói
diplomát szerzett.
A gyermekek világához való vonzódását a Regnum Marianum közösségben
szerzett személyes élményei, különösképpen tizenkét éves ifjúsági
csoportvezetői tevékenysége alapozta meg. Szakmai tapasztalatait 2002
óta nevelési tanácsadóban végzett pszichológusi munkája,
óvodapszichológusi tevékenysége és a családokkal folytatott terápiás
munka során szerezte. 2005 óta a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné
Intézetének külsős oktatójaként fejlődéslélektant tanít. 2003–2008
között tagja volt az Embertárs című folyóirat szerkesztőségének,
2004–2008 között a Magyar Pásztorálpszichológiai Társaság alelnöke volt.
Férjével, Semsey Gáborral három gyermeket nevel.
 |
„Egy
ember életében rengeteg feladat adódik: munkák, kihívások, netán egy
valódi hivatás, de talán egyikben sem vagyunk annyira pótolhatatlanok,
mint szülői hivatásunkban. Nyomasztó és felemelő felelősség. Folyamatos
kihívás. Vajon lehet ezt elég jól csinálni? Vajon elkerülhetők a nagyobb
hibák? Mit tartsunk szem előtt, ha egykor büszkén és megnyugodva
akarjuk gyerekeinket útjukra engedni?
Felnőtté nevelünk: az Isten által ránk bízott kisgyermeket kísérjük
útján a felnőttség, az önálló identitás, az autonómia felé. Kapcsolatban
nevelünk: a személyiségünkkel, a jelenlétünkkel, a határainkkal.
Elé-élve nevelünk: hitelesen, a hiányainkkal együtt, az átadandót
megélve.
Szülőként, nevelőként a legfőbb munkaeszközünk a személyiségünk,
leghatékonyabb módszerünk pedig a jelenlétünk a gyermek életében.
Egyszerűen hangzik, pedig állandó munkát jelent – önmagunkkal” –
összegez előadásáról Csáky-Pallavicini Zsófia.
Borsodi L. László
ferences sajtóreferens
Kommentáld!