hitvilág  2013.04.12. | 13:36 A magyar ősvallás miféle szentélye a csíksomlyói Salvator-kápolna?

Németh Zsolt, az Őrségből érkezett fizikus tartott érdekfeszítő, sőt vitaindító előadást Székelyudvarhelyen április 11-én, a Haáz Rezső Múzeum képtárában, ahol az egy éve megjelent Fénytemplom a Kis-Somlyón – A csíksomlyói Salvator-kápolna titka című könyvében leírtakról beszélt. Az ottlévők elgondolkodhattak feltevésén, miszerint a komolytalanság és misztika területére száműzött teóriák fizikailag is kimutathatók, igazolhatók.

Mint tudhatjuk, Csíksomlyó valóban a Kárpát-medence legfontosabb búcsújáró helye, a hivatalos ünnepek mégis „elkerülik” a Kissomlyó-hegy tetején épült kápolnát, véli a szerző, aki szerint: méltatlanul. Az előadás során megpróbálta bebizonyítani, hogy a Csíki-medence szakrális központja ősidőktől a Salvator-kápolna volt, és az a zarándok, aki nem látogat el oda, talán a lényegről marad le.

Orbán Balázs A Székelyföld leírásában már 150 évvel ezelőtt a csíksomlyói kegyterület szíveként tesz említést az épületről. Illusztrációján jól látható, hogy a kápolna körül még nem voltak fák. És nemhiába. Németh Zsolt szerint ugyanis a napjáráshoz, holdjáráshoz és csillagjáráshoz kapcsolódó megfigyelések bizonyíthatók a kápolna két ablakának különleges rézsűrendszereit megvizsgálva.

Először Vécsey Gyula, csíkszeredai mérnök vette észre az 1970-es években egy nyári napfordulón, hogy a kápolna ablakai furcsán vannak kiképezve, túl sok az él. Arra következtetett, hogy valamiféleképpen a fényjárásához kötődnek, a Nap járásának irányát jelölik az évkör fontos napjain.

Tanulmánya az ablakok többszörös törőlap kiképzéséről és annak jelentőségéről a fizikus figyelmét is felkeltette, aki folytatta és csillagászati kutatásaival egészítette ki azt. Meglátásai szerint őseink nemcsak, hogy csillagnyugvási megfigyelésekre alapozva építették fel a kápolnát, de tisztában voltak az ún. precesszió jelenségével is, amely évtizedes időléptékben megváltoztatja a csillagok égi koordinátáit.

Ezt figyelembe véve, a kápolna ablakain behatoló fénysugarak irányát mérő szögek konzisztenssé válnak. Németh Zsolt szerint csillagászati eszközökkel tehát új kormeghatározást lehet adni a Salvatornak. Míg a régészek, történészek a 14. századra datálják a kápolna épülését, ő kutatásainak eredményeire alapozva, feltételezi, hogy az 1000 körül vagy annál régebben épülhetett. Ezenkívül úgy véli, a vetülési irányoknak naptári funkciójuk is van: eleink igen nagy gondot fordítottak a szakrális fényjárásra, és – amint az előadás után felszólalók megfigyeléseiből is kiderülhetett – tudták, hogy az naptár készítésére is alkalmas.

A fizikus elképzelhetőnek tartja, hogy a hívek, akik a Salvatornál átvirrasztják a pünkösd vasárnapjára virradó éjszakát, és hajnalban az ún. napbanézés hagyományát gyakorolják, valójában a korábbi csillagászati megfigyeléseket folytatják, hiszen hajdanában a csillagászat szent tevékenységnek minősült, tehát a kápolna öröktől fogva szakrális építmény volt.

Megkockáztatja azt is, hogy a székelyföldön helyenként Babba Marianak nevezett Szűz Mária alakja nem feltétlenül a magyar hitvilágból származik, és valójában a világmindenségben jelenlévő női minőség megtestesítője, úrnője az égitesteknek. Akik őt tisztelték tehát, vizsgálták az általa uralt égitesteket is, a kápolna által. Elméletében így ötvöződik a néprajz és csillagászat, következetessé téve elgondolását.

Érveket hozott fel arra is, hogy az idők során mindenféle építkezés figyelembe vette, hogy a Csíki-medence szakrális központja a Salvator-kápolna: a medencében lévő várak által leírt hatszög közepén, valamint azon az egyenesen is rajta van a kápolna, amelyen az Árpád-kori templomok fekszenek.

A vetítettképes bemutató után az est házigazdája, Sófalvi András régész „a mundér becsületét” is védve ellenérveket hozott fel az elhangzottakkal kapcsolatban, többek között azt, hogy az ablakok rézsűrendszereinek állapota az idők során módosulhatott, így a fényszögekre vonatkozó következtetések tévesek lehetnek. Az előadó elismerte, további kutatásokra szükség van, a könyvében leírtakkal úgymond nem teszi fel az „i”-re a pontot, és a különböző szakterületekről érkező észrevételek serkentő hatásúak lehetnek a téma jobb megértését és kifejtését illetően. Még a bemutató bevezetőjeként elmondta, a Salvator-kápolna nem az egyetlen különleges szakrális objektuma a Kárpát-medencének, új könyvében két másik templom kapcsán szeretné kifejteni azt, hogy nem mindegy, hogy az ember hova települ, és hol emeli szakrális építményeit.

Az előadás tárgyát képező könyvet a B.K.L. Kiadó jelentette meg, amelyet az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhattak.

László Gyopár