A székelyudvarhelyi kezdeményezést követően újabb cserkész- csapatok szerveződtek a marosvásárhelyi és a kolozsvári refor- mátus kollégiumokban, valamint a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv római katolikus főgimnáziumban. Ezeknek a csapatok- nak a tevékenységét azonban az első világháború derékba törte.

A trianoni szétdarabolás után 1922-ben indult újra az erdélyi ma- gyar cserkészet, és működött 1938-ig. Észak-Erdélynek Ma- gyarországhoz való visszacsatolása után ismét tevékenykedhet- tek a cserkészek a második világháború végéig. 1948-ban a hatalmat megkaparintó kommunisták azonban ismét betiltották a mozgalmat. Az 1989-es eseményeket követően egy új korszak vette kezdetét az erdélyi magyar cserkészmozgalom életében is. Ma már 56 erdélyi településen 138 cserkészcsapat működik több mint 2 000 taggal.

A világ legnagyobb gyermek és ifjúsági mozgalma

Mit is kell tudni általában a cserkészetről? Először is azt, amit az alapszabályzat is kijelent: „A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos ifjúságnevelő mozgalom, mely mindenki számára nyitott, származásra és emberfajtára való tekintet nélkül.” A világ legnagyobb gyermek és ifjúsági mozgalma, amely több mint 200 országban 38 millió cserkésszel működik. A cserkészet öt alapelve: a hit ápolása, embertárs szolgálat (szociális tevékenység), természetápolás és szeretet, hazaszeretet (lokálpatriotizmus), egészséges életmód (folyamatos testedzés). A tízpontos magyar cserkésztörvény második pontja szerint: „A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.”

Napjainkban Erdélyben kilenc körzetre oszlik a magyar cserkészszövetség: Észak-Erdély, Szilágy, Kolozsvár, Enyed, Maros, Gyergyó, Udvarhely, Csík, és Háromszék. A Marosi Körzet pedig hat csapatot számlál, melyek a következők: 21. sz. gr. Petki Dávid (Marosszentgyörgy), 30. sz. gr. Teleki Sámuel (Marosvásárhely), 37. sz. Koós Ferenc (Szászrégen), 91. sz. II. Rákóczi Ferenc (Marosvásárhely), 127. sz. Bosco Szent János (Marosvásárhely) és 128. sz. Domokos Mihály Kázmér (Szováta).

A Betlehemi Békelángot a cserkészek hozzák a Születés Templomából

A marosvásárhelyi cserkészek tevékenységéről a 30. számú gróf Teleki Sámuel Cserkészcsapat Fülesbagoly őrsének vezetőjét, Szabó László református lelkészt kérdeztük. Megtudtuk, hogy egy cserkészszövetség körzetekből, a körzetek csapatokból, a csapatok rajokból és a rajok őrsökből állnak. A csapatokat híres személyiségekről, az őrsöket állat vagy virágnevekről nevezik el.

A cserkészcsapatok szorosan tartják egymással a kapcsolatot, többféle országos szintű programokat szerveznek: lelki napokat, sportnapokat, dalversenyeket, szüreti bálokat, rovásírás konferenciákat, szociális munkatáborokat, mesemondó- és színjátszó versenyeket stb. „A gróf Teleki Sámuel Cserkészcsapat két rajból áll, székhelyünk a Gecse utcában van, ahol minden szerdán délután van foglalkozás. Nyáron portyákat (kirándulás) szervezünk, de télen is van tevékenység.

Most például december 21-én a magyarrégeni református templomba megyünk a Koós Ferencről elnevezett cserkészcsapat meghívására.

Itt egy régi hagyománnyal rendelkező eseményen veszünk részt, a Betlehemi Békeláng fogadásának és továbbadásának az ünnepségén. A lángot cserkészek hozzák Jézus születési helyéről, a betlehemi Születés Bazilikából, stafétaként, mint az olimpiai lángot. Az erdélyi cserkészek Bécsben veszik át és hozzák Nagyváradig, ahonnan körúttal juttatják el minden körzetbe. Az eseményen bárki részt vehet mécsesével, viharlámpájával, gyertyájával és vihet otthonába a Betlehemi Békelángból” – tájékoztatott Szabó László őrsvezető.

Nemes Gyula
Központ

hitvilág  2013.12.20. | 15:23 Erdélyi magyar cserkészek hozzák a Betlehemi Békelángot