Keresztelő János
Keresztelő János (i. e. 7 körül - 29 körül, Iosephus Flavius szerint a Jordántól keletre eső erődben Mahérusz várában ölték meg[1][2] ) – a katolikusoknál Keresztelő Szent János [3]– a kereszténység fontos alakja.
Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt.
János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. "Teveszőr ruhát,
és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt"
(Máté 3,4) és gyakran böjtölt. (Máté 9,14 ; Máté 11,18-19).
Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés
szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá
megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a
Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan
rá, de Jézus ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden
igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15)
Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek
tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt,
hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. Heródiás manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost (a Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé
táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát, az
anyja pedig utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy
tálcán.)
Jézus korának legnagyobb embereként említette Keresztelő Jánost. (Máté 11,11)
János a Koránban
A születéséről szóló történet megegyezik a bibliaival. Életéről a Korán
több részletet is közöl, többek között azt, hogy az állatok sem
bántották, mert felismerték benne a szent embert. Bebörtönzésének oka
itt az, hogy Heródes az unokahúgát, Salomét akarta elvenni, és ezt
ellenezte János; Salomé pedig saját maga tervezi el a meggyilkoltatását,
nem az anyja parancsára.
Egyéb
Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai lovagrendnek is.
Betegséget is elneveztek róla: jánostáncnak, Szent János táncának is, egyéb népies néven pedig nyavalyatörésnek hívták a vitustáncot (kórea, latinul: chorea Sancti Viti), mivel ez a szervi idegbaj a nagy nyári napforduló ünnepen, Szent Iván-napkor járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.
Más megnevezései
- Jochanan ha-Kohen, Jochanan ben Zecharja – zsidó elnevezések
- Ioánnész hó baptisztész (János, a fürdető), ógörög
- Bemerítő János, (Baptista János) – baptista, pünkösdista elnevezés, több idegen nyelvben is ez a forma terjedt el:
Jegyzetek
További információk
Caravaggio: Keresztelő Szent János lefejezése
Kommentáld!