Márton
Áronnak, Erdély legendás római katolikus püspökének az egészalakos
szobrát avatják szombaton Gyulafehérváron, az érseki palota udvarán.
Az érsekség 2012-ben hirdetett meghívásos pályázatot a szobor
elkészítésére, melynek eredményeként Gergely Zoltán kolozsvári
szobrászművész kapott megbízást az Erdélyben szentként tisztelt püspök
alakjának a megformálására. A művész olyan kompozíciót javasolt,
amelyben az ülő püspök közelében két szabad padot is elhelyeztek.
„A püspök hellyel kínál bárkit, aki ott jár. Ez az ő jóságára, atyai
gondoskodására, szeretetére utal" – magyarázta a kompozíciót az MTI-nek
Potyó Ferenc érseki helynök. Hozzátette, ugyan az érseki székesegyház
csonka tornya alatt berendeztek egy szobát Márton Áron emlékére, de
fontos, hogy a püspök szellemisége az érsekségen is jelen legyen.
Potyó Ferenc hozzátette, hogy Márton Áron – a börtönéveit leszámítva
– Gyulafehérváron töltötte püspöki szolgálatának idejét. Akkor is a
román többségű dél-erdélyi városban maradt, amikor a II. bécsi döntés
következtében Észak-Erdély magyar közigazgatás alá került.
„Őt már életében nagyon tisztelték, nemcsak a katolikusok, hanem a
más felekezetűek is. Tudjuk, hogy hithű főpap volt, de ugyanannyira
feladatának tartotta, hogy szóvá tegye a nemzetének, a népének a
gondját-baját" – idézte a püspök alakját Potyó Ferenc, aki szerint a
mostani emlékállítás a püspök boldoggá avatásának a folyamatát is
szolgálja.
A szoboravatásra azt követően kerül sor, hogy a székesegyházban öt
ifjú diakónust szentel pappá Jakubinyi György érsek. A szobor
elkészítését Magyarország Külügyminisztériuma támogatta.
Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február
12-én szentelték fel a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben
felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar
hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad
Vasem Intézet „a Világ Igaza" címet adományozta neki.
1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben
életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben nemzetközi nyomásra
szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári
püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban
hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött
konkordátumot a román kommunista állammal.
MTI
hitvilág 2013.06.28. | 21:55 Márton Áron-szobrot avatnak szombaton Gyulafehérváron
Kommentáld!