Szent Bertalan apostol
Bertalan apostol Jézus tanítványainak, a tizenkét apostolnak egyike. . Õt János apostol evangéliumában Nátánelnek nevezi. (jelentése: Isten adta) és így a teljes neve Nátánel. Neve arámiul ezt jelenti: Talmai fia (Bar-Talmaj). Az Újszövetség alig mond valamit róla. Az apostolt a keresztény hagyomány ördögűzőként tartja számon.
Apokrif iratok és az Arany Legenda tudósítása szerint Bertalan előbb Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. Az utóbbi helyen lett Krisztus vértanúja, mégpedig úgy, hogy megnyúzták, majd lefejezték 60 körül.
Bertalan apostol ereklyéi a VI. században kerültek Lipari szigetére. 938-ban III. Ottó német-római császár Beneventóból Rómába vitette az ereklyéket, ahol a Tiberis szigetén templomot épített az apostol tiszteletére. E szigeten a pogány Rómában a gyógyítás istenségének, Asclepiusnak volt a szentélye. A keresztény Rómában pedig Bertalan lett a gyógyítások égi pártfogója.
Legendája
| „ |
Fülöp és Nátánel meghívása. Másnap, mikor
Galileába akart menni, találkozott Fülöppel. "Kövess engem", mondta neki
Jézus. Fülöp Betszaidából származott, András és Péter városából. Fülöp
találkozott Nátánáellel és közölte vele: "Megtaláltuk azt, akiről Mózes
törvényében és a prófétáknál szó van: a názáreti Jézust, József fiát."
"Jöhet valami jó Názáretből?" kérdezte Nátánáel. "Jöjj, nézd meg",
felelte Fülöp.Mikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, Igy
szólt: "Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!" |
” |
| – (János 1,43-47) |
.
A keresztény hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett
vértanúhalált (Marsyas christianus). Ez a mozzanat magyarázza, hogy a
régi céhvilágban a szegedi szűcsök védőszentjüknek választották. Ő volt a patrónusa a bőrrel dolgozó jászberényi csizmadiacéhnek is.
Bertalan vértanúságára utal az a jellemző pécsi
monda is, amely a városhoz tartozó gyükési szőlők között emelkedő
barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt buzgólkodó remeték a török
elől a Mecsek
erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a helyén maradt, és a
kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el. A törökök követelték
rajta a kincseket. Ő azonban a rettenetes kínzások ellenére sem árulta
el, hol vannak. Lekísérték a hegyről és egy présház mellett elevenen
megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy
visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt.
A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem
mertek menni többé a kápolnának. Világos, hogy a monda képződését az
apostol kápolnabeli képe ihlette és adott neki sajátos pécsi színezetet.[1]
Szent Bertalan napja
A középkori naptárakban a IX. század óta június 24-én vagy augusztus
25-én említik az ünnepét. 1568-ban vették fel a római naptárba, augusztus 24-ére. A görög katolikus egyház viszont június 11-én ünnepli.
Kommentáld!