SZENT EGYED
Szent Egyed szarvastehénnel
Szent Egyed (latinul Aegidius, franciául Saint Gilles, olaszul Egidio, Athén, 640 körül – Saint Gilles-du-Gard, 720 körül) bencés szerzetes, apát.
A kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók védőszentje, bőrbaj, elmebaj, himlő, nehéz nyavalya, rák, vörheny, marhavész, szárazság, terméketlenség, tűzvész ellen kérik oltalmát.
Ünnepe szeptember 1-jén van.
Szent Egyed megkülönböztetendő az azonos nevű 10. századi olasz remetétől, Assisi Szent Ferenc 13. századi remetetársától is, és a szintén azonos nevű spanyol ciszterci apáttól.
Élete, legendája
Szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között, s Galliába ment, ahol Provence-ban remetéskedett.
Legendája szerint az Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót
király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével
fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a
remeteség területét, ahol ő kolostort alapított, melyet később róla
neveztek el (Saint Gilles-du-Gard).
A szent sírja a középkorban híres zarándokhely volt, ereklyéi ma Toulouse-ban vannak. Európa-szerte leginkább városok emeltek templomokat tiszteletére.
Tisztelete Magyarországon
A ma Szlovákiában lévő
bártfai Szent Egyed bazilika az
UNESCO kulturális világörökségének része
Esztergomban már a 11. században őrizték koponyájának három töredékét. Tiszteletének másik hazai nyoma a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári Szent Egyed monostor volt, amelyet közvetlenül Saint Gilles-du-Gard bencés szerzeteseivel népesített be a király. Valószínűleg a bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy 1209 óta a garamszentbenedeki apátság plébániája szintén Szent Egyedet tiszteli védőszentjeként.
A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben is állott valamikor Szent Egyedről elnevezett bencés apátság, bár ennek létezésére egyelőre nincs bizonyíték. A Vas megyében fekvő Peresznye község temploma szintén Szent Egyed tiszteletére van szentelve, mai formáját 1702-ben nyerte el. A felső-magyarországi szászok „cipszerek” (német: Zipser) által lakott városokban (Bártfa, Poprád, Ruszt)
kialakult Szent Egyed tisztelet azonban már feltehetően nem bencés
gyökerű, hanem közvetlen nyugati ihletésű, melyet a nyugatról a
városokba érkező kereskedők, iparosok hoztak magukkal.
A Kárpát-medencében több település is a szent nevére felszentelt templomáról kapta nevét (az egykori somogyi Szentegyed, a mai Illés Szlovákiában, az erdélyi Vasasszentegyed) és Vasasszentegyedivölgy.
Kommentáld!