Szent Eustachius
Legendája szerint eredetileg Placidusnak hívták, Trajanus császár katonai parancsnokaként szolgált.
Egy napon vadászat közben Tivoli közelében (Róma
mellett) szarvascsordára bukkant. Észrevett egy gímet, amelyik a
többinél pompásabb és nagyobb is volt, s a csordát elhagyva
előreszökkent az erdő sűrűjébe. Mialatt katonái a többi szarvassal
törődtek, Placidus minden igyekezetével ezt az egyet követte, és
igyekezett kézre keríteni.
Miközben erejét megfeszítve követte, a
szarvas egy szirt tetejére hágott. A közelébe érve Placidus lázasan
gondolkodott, hogyan ejthetné el. Mikor alaposabban szemügyre vette a
szarvast, agancsai között megpillantotta a szent keresztet a nap
fényénél tündöklőbb alakban, s Jézus Krisztus képmását, aki a szarvas
szája által – miként hajdan Bálám szamara által – így szólította meg őt:
„Miért üldözöl, Placidus? Irántad való irgalomból jelentem meg néked
ebben az állatban. Én vagyok Krisztus, akit te ismeretlenül tisztelsz.
Alamizsnáid feljutottak színem elé, ezért jöttem el. E szarvasban, akire
vadásztál, én vadásztam terád.”
Saját maga és családja azonnal megkeresztelkedett, és megváltoztatta a nevét Eustachius-ra (görög: Ευστάθιος Eustathios,
"szerencse" vagy "gyümölcsöző"). Ezt csapások sorozata követte, de a
hite akkor sem hagyta el: vagyonát ellopták, a szolgái meghaltak
pestisben, amikor a család egy tengeri útra ment, a hajó kapitánya
elrabolta a férfi feleségét, s amikor Szent Eszták átkelt egy folyón két
fiával, a gyerekeket elvitte egy farkas és egy oroszlán. Panaszkodott,
de nem vesztette el hitét és újra találkozott a családjával. Amikor
megtagadta, hogy pogány áldozatot mutasson be, Hadrianus császár
halálra ítélte őt, a feleségét, és fiait, úgy hogy halálra sütötték egy
bika vagy egy ökör formájú bronz szoborban Kr.u. 118-ban.
Emléknapja: szeptember 20. A Lestár név belőle származik, a
középkorban közkedvelt lehetett. Keresztnévi használata mellett, a
belőle képzett családnevek: Lestár, Lestál (Hangony), Lestyán, Lestyák
is erre utalnak.
Kommentáld!