I. Vencel cseh fejedelem
I. Vencel fejedelem vagy Szent Vencel (csehül Svatý Václav I.), (911.[1] – 935. szeptember 28. k.[1]) cseh fejedelem (kníže) volt 921-től haláláig.
Élete
Vencel, I. Vratislav, Bohémiai fejedelem fia és a Přemyslid
uralkodócsalád tagja volt. Apját keresztényként nevelték, kinek apja,
Bořivojt személyesen Szent Cirill és Szent Metód
keresztelte meg, akik a "szlávok apostolaiként" is ismeretesek. Anyja,
Drahomira, egy Havolan pogány törzsi vezető lánya, akit házasságakor
kereszteltek meg. Vencel is szentként tisztelt és a csehek fő
védőszentjének számít.
921-ben, mikor Vencel tizenhárom éves volt, apja meghalt, és nagyanyja, Szent Ludmilla
nevelte fel, keresztényként. Egy, az odaadó keresztény kormányzó és
menye között kitört vita eredményeképp Ludmila menedéket keresett, amit
meg is talált a tetíni kastélyban, Beroun
közelében. Drahomira, aki a nemesek támogatását próbálta megnyerni,
nagyon mérges volt, mivel elvesztette fia feletti befolyását, és 921. szeptember 15.-én
elrendelte Ludmila megfojtását.
Egyes régi legendák szerint miután
visszanyerte fia feletti irányítását, Drahomira célul tűzte ki, hogy
Vencelt áttéríti pogány vallására. Mások azt mondják, Drahomira saját
maga is keresztény volt, de mindenesetre keveset tudunk uralkodásáról.
Halála
935.[2] szeptember 28-án egy csoport nemes szövetkezett Vencel öccsével, Boleszlávval a herceg meggyilkolására. Meghívták őt Szent Kozma és Damján
ünnepére Stara Boleslavba, és az ottani temlomba tartó herceget
Boleszláv három cimborája (Tira, Čsta and Hněvsa) meggyilkolta. Boleszláv
így örökölte tőle a cseh fejedelmi címet. A hagyomány szerint Vencel
hűséges szolgája, Podiven megölte az orgyilkosok egyikét, ezért
Boleszláv kivégeztette. Halála után maradványait a prágai Szent Vitus templomba szállították
.
Halála után szentté nyilvánították és a csehek védőszentje, szeptember 28. az ünnepe. 2000 óta ez a cseh államalapítás ünnepe is.
Kommentáld!