A veleméri román kori templom a restaurálás idején, 1977-ben, a fal kiszárítására szolgáló szellőzőnyílásokkal
Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.
Műemlék: törzsszáma 8135, KÖH azonosító száma 9510.
A fények játéka
A keskeny ablakok éles határú fényfoltokat bocsátanak az északi
falra. Az ablakok rézsűit eredetileg valószínűleg fényvisszaverő
anyaggal vonták be, és a fény terelésében lehetett szerepe a mostanitól
különböző, eredeti padlózatnak is. Így például, ha a padlóra
fényvisszaverő anyagot helyezünk, napéjegyenlőség idején egyszerre vetül
a fény a két merkúrkalapos alakra, mintegy rámutatva arra, hogy e
képeken ugyanazt a személyt láthatjuk különböző helyzetekben. Ilyenkor
ugyancsak egyszerre világosodik ki Szent László, a középső király és a csillag — megfeleltetve ezzel a három magyar szent királyt a bibliai háromkirályoknak és a festészet eszközeivel erősítve meg a krónika azon passzusát, hogy Szent László a „csillagok közt fényes csillag”.
Pap Gábor és munkatársai 1976-os és 2005-ös vizsgálódásaik
eredményeként fölfedezték, hogy az épület és a freskók elrendezésének
sajátosságai miatt ezek a fényfoltok különféle jeles napokon az adott
naphoz kötődő képekre vetül, emeli ki azokat.
- A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán
belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket
világítja meg — jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem. A
fényfolt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a
hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát. Az utolsó fénysugár a szentély
méretét kijelölve a szentély és a diadalív sarkában hal el.
- Napéjegyenlőség idején a fényjárás több kép egyidejű
megvilágításával értelmezi az északi fal jelenetsorát, mivel ebben az
évszakban a hajó ablakain behatoló fénysugarak közvetlenül nem, csak
visszaverődve jutnak el. A déli ablakokon beeső utolsó fények egyszerre
világítják meg Szent Lászlót és a keresztre feszített Krisztust, jelezve, hogy a szent királyt a magyar hagyomány isten fiának tekinti.
- A téli napforduló idején az alacsonyan járó nap fénye végig
közvetlenül az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó fény
délben a hajó és a szentély határán éri el a padlót, és onnan emelkedve
végül a szentségházban enyészik el.
Kommentáld!