Krisztus
Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját, a Szentháromság
Vasárnapját követő csütörtökön tartja minden évben a Katolikus Egyház.
Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin
Egyházra a hit és a kultusz válasza- ként azokra az eretnek tanításokra,
amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.
Az Úrnapja gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az augusti- nánus
rendi apáca, Liége-i Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az
eucharisztia-ünnep létrehozása érdekében a domini- kánus St-Cheri
Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz – a későbbi IV. Orbán Pápához -, és Robert
de Thoret liège-i püspökhöz. Ebben az időben a püspökök beiktathattak
helyi egyházi ünnepet. 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és
elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását.
Általánosan elterjedt azonban csak Juliana és Robert püspök halála után
lett az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét tartott a
bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában
kétség szállta meg – valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e a kenyér
és a bor – amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak az
ostyaabroszra. A véres ostyaabroszt 1264. június 14-én Orvietóba vitték,
ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án
kelt Transiturus bullájában hirdette ki, hogy minden évben a Pünkösd
nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg Úrnapja ünnepét.
Szatmárnémetiben május 30-án, este 7 órától Nm. Ft. Schönberger Jenő
püspök ünnepi szentmisét celebrál a szatmárnémeti Székesegyházban, a
mise után pedig, jó idő esetén körmenetet tartanak a város régi főterén.
szatmar.ro
hitvilág 2013.05.29. | 18:16 Úrnapja az Eukarisztia ünnepe
Kommentáld!