bejarhatomagyarorszag
"Járt utat a járatlanért el ne hagyj"- tartja a mondás. Különösen igaz ez a turistautak mentén, ahol akár súlyos helyszíni bírságot is kiszabhatnak a természetvédelmi őrök, ha tilosban járunk. A természetjárás közben többször találkozunk különböző védett természeti területet jelző táblákkal, de tudjuk-e melyik mit jelent és milyen következményekkel számolhatunk, ha tiltott területre tévedünk?
A kijelölt turistautakon a lelkes gyalogtúrázók és – az arra kijelölt utakon – a bringások is élvezhetik a természet szépségeit, ám számos helyen láthatunk olyan leágazó erdei utakat, ösvényeket, ahol tábla jelzi, hogy a belépés engedélyhez kötött. Fontos például, hogy nem tekerhetünk mindenhol ahol a gyalogtúrázók közlekedhetnek, a kijelölt kerékpárutakról az illetékes erdőgazdálkodó honlapján lehet tájékozódni. Sokan csak legyintenek ilyenkor, mondván ugyan ki lehet az, aki ezt ellenőrzi és mi baj származhat belőle, ha tovább merészkedünk mint kellene, ám valójában könnyen szorult helyzetbe kerülhetünk miatta.
A természetvédelmi területet jelző táblák a leggyakoribbak, itt a területre beléphetünk a kijelölt utakon külön engedély nélkül, ám az ösvényekről nem érdemes letérni sem gyalog, sem kerékpárral hiszen nem tudhatjuk mennyire érzékeny az adott terület, s számos értékes növényt pusztíthatunk el azzal, hogy rátaposunk, esetleg kerékpárral ráhajtunk. Amennyiben mégis illegális felfedezőútra indulunk a jelöletlen utakon, a természetvédelmi őrök enyhébb esetben csak figyelmeztetnek, súlyosabb esetekben akár bírságolhatnak is, főleg a fokozottan védett részeken. A megállítottakkal szemben – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – elsősorban helyszíni bírságot szabnak ki, amelynek összege 5 és 50 ezer forint között mozoghat.
Előfordulhat olyan eset is, hogy olyan táblát látunk kihelyezve, hogy “Fokozottan védett természetvédelmi terület, belépés csak engedéllyel.” A tábla mögött azonban egy hívogató madárles vagy éppen kilátó áll, melyhez látszólag, csak tovább kell sétálni az ösvényen. Ebben az esetben sem mehetünk tovább, hiszen bizonyos fokozottan védett részeket csak természetvédelmi őr vezetésével lehet látogatni, vagy pedig külön engedély kell a területre lépéshez. Ebben az esetben biztosan helyszíni pénzbírsággal számolhatunk, ha tiltott területen illegálisan bóklászva találnak ránk.
Fóti Somlyó TVTHol kérhetünk engedélyt?
A nemzeti parkok fokozottan védett területei esetében sokszor találunk olyan bemutató házat vagy látogatóközpontot a környéken, ahol helyben kérhetünk túravezetést a területre, vagy belépőkártyát vásárolhatunk, mellyel igazolni tudjuk, hogy jogosultak vagyunk a területen tartózkodni. Erről mindig érdemes előre tájékozódnunk az adott nemzeti parkok honlapján, vagy telefonszámán. A nemzeti parkok területein kívül eső engedélyköteles területekre engedélyt a természetvédelmi hatóság adhat ki, ám többnyire ezt csak kutatási céllal adják meg magánszemélyeknek és az engedély megérkezéséig több hetes átfutási idővel kell számolni. Ha mindenképpen érdekel bennünket az adott terület állat- és növényvilága, érdemes informálódni, hogy indulnak-e szervezett tanösvény túrák, vagy például madárgyűrűzési bemutatók, melyekhez csatlakozhatunk. Ilyen például Budapesten a Homoktövis tanösvény, melyre a Magyar Madártani Egyesület egész éven át szervez csoportos túrákat.
A természetkárosítás bűncselekmény
Ha valaki védett, fokozottan védett növényt vagy állatot károsít, pusztít el, akkor közigazgatási eljárás indulhat ellene, amelyet a természetvédelmi hatóság folytat le. A természetvédelmi bírság megállapítása során számos körülményt mérlegelnek, de a bírság összege akár több százezer forint is lehet. Fontos tudni, hogy természetkárosítás bűncselekménynek számít, így ennek fennállása esetén a természetvédelmi őrök rendőrt hívnak a helyszínre.
Ez abban az esetben lép életbe, ha fokozottan védett állatban vagy növényben esett kár, vagy védett növényt vagy állatot károsítottak úgy, hogy annak természetvédelmi értéke meghaladja a fokvédettségi értékét, mely’ 100 000 forint.
Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük, jó példa a védett növények esetében a hóvirág, melyből egyetlen szál eszmei értéke 10 000 forint, így ha egy olyan kis “csokrot” találnak nálunk, mely’ eléri a 10 szálat, rögtön feljelentéssel nézhetünk szembe. Ezzel szemben a gyapjas gyűszűvirág fokozottan védettnek számít, így már egyetlen szál leszedése esetén is büntetőeljárás indul az elkövetővel szemben.
A természetkárosítás bűncselekményi tényállásait a Btk. 242. és 243. §-ai állapítják meg. Védett élő szervezetre a 242. §, védett területre és Natura 2000 területre, védett életközösségre és élőhelyére, barlangra a 243. § vonatkozik.
Természetkárosítás 242. §
(1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
Természetkárosítás 243. §
(1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.”
Vegyük komolyan a kihelyezett figyelmeztetéseket és tájékozódjunk előre, így elkerülhetjük a kellemetlen szituációkat és csak a természet szépségének emléke marad egy-egy gyalogtúra vagy erdei kerékpározás után.
Természetkárosítás
A természetvédelemmel összefüggésben gyakoriak a helytelen fogalomhasználatok a hétköznapokban és a sajtóban is. Példa lehet a természetvédelmi terület, amit gyakran a védett természeti terület megnevezés helyett alkalmaznak. Konkrét példával: a nemzeti park nem természetvédelmi terület, hanem védett természeti terület. A természetvédelmi terület (TT) ugyanis a nemzeti parkhoz (NP) hasonlóan az egyik védett természeti területi alapkategória. Hasonló a kezelés szóhasználat is, ami jelző nélkül általában nem értelmezhető pontosan, vagy félreérthető. A védett természeti területek vagyonkezelése ugyanis gazdálkodást jelent, míg a védett természeti és Natura 2000 területek és a védett természeti értékek természetvédelmi kezelése igazgatási jellegű nemzeti park igazgatósági szakmai feladat. Az utóbbi fogalom tartalmát és terjedelmét alapvetően az 1996. évi LIII. törvény határozza meg. A természetkárosítást gyakran használják a természetvédelem érdekeit sértő, természeti vagy védett természeti területet, értéket károsító cselekmények gyűjtőfogalmaként, holott a természetkárosítás a jogban bűncselekmény kategória.
A TERMÉSZETKÁROSÍTÁS BŰNCSELEKMÉNYE
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 4 – 5. §-a szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy − ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli − gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk. büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Btk. kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Fentiekből is következik, hogy alapvető büntetőjogi fogalmak a következők: szándékos − gondatlan, tevékenység – mulasztás, bűncselekmény − bűntett – vétség, büntetés.
A természetkárosítás bűncselekményi tényállásait a Btk. 242. és 243. §-ai állapítják meg. Védett élő szervezetre a 242. §, védett területre és Natura 2000 területre, védett életközösségre és élőhelyére, barlangra a 243. § vonatkozik.
I. Természetkárosítás bűncselekménye élő szervezettel
A védett élő szervezettel kapcsolatos természetkárosítás bűncselekményre a Btk. vonatkozó bekezdései és pontjai az alábbiakat tartalmazzák (a törvényi szöveget megjegyzések, példák, jogmagyarázatok egészítik ki).
242. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
(a fokozottan védett növényfajok száma 87, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 100.000 – 250.000 Ft/egyed, a fokozottan védett állatfajok száma 185, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 100.000 – 1.000.000 Ft/egyed)
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
(azaz 100.000 Ft-ot; pl. az 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok 2 vagy több egyede, a 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok 10 vagy több egyede, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj (hóvirág) 10 vagy több egyede, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok (pl. házi veréb) 4 vagy több egyede esetében áll fenn a bűncselekmény)
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét
[tehát az elkövetési tárgyak az a), b), c) pontok alatti élő szervezetek egyedei]
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
(növényfajok esetében az 500.000 Ft-ot, állatfajok esetén a 2.000.000 Ft-ot)
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fontos az egyed törvényi fogalma a Btk. 242. § (4) bekezdés szerint:
A 242. § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
(megjegyzés: pl. védett vagy fokozottan védett madár tojása)
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt*, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
(*pl. konzerv védett énekesmadarak nyelvének felhasználásával)
Az egyed fogalmát a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) is megállapítja (a Btk.-val azonos tartalommal) a következőként:
Tvt. 4. § p) pont
egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
Külföldi bérvadászok egykori „zsákmánya” természetkárosítás bűncselekményének (bűntettének) elkövetésével.
II. Természetkárosítás bűncselekménye területtel
A Btk. 243. § (1) bekezdése szerint aki
jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.
Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(a védett terület, életközösség értelemszerűen magában foglalja a fokozottan védettet is; minden barlang ex-lege védett, vagy fokozottan védett)
Natura 2000 terület károsítása; a jogellenes jelentős mértékű megváltoztatás a természetkárosítás bűncselekményének kritériuma; de lásd Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontot és 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdését is.
***
Fenti ismertetésekből látható, hogy a Büntető Törvénykönyv szükséges szigora biztosítja a megfelelő és arányos jogkövetkezmény alkalmazhatóságát a bűncselekmény miatti büntetésekben. A törvényi szabályok érvényesítésének biztosítása a természet őrzését ellátó rendészeti személyek, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok, törvényszékek feladata.
A természet védelmével összefüggő jogsértés jogkövetkezménye lehet a természetvédelmi hatóság által kiszabott természetvédelmi bírság is a Tvt. 80. §-a alapján, a 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet szerint. A természetvédelmi bírság azonban nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól. Amennyiben tehát a Tvt. alapján természetvédelmi bírság kiszabására kerül sor, de a cselekmény a Btk.-ba is ütközik, úgy a természetvédelmi bírság kiszabásán kívül büntetőeljárás is indul.
2017. augusztus
Dr. Temesi Géza
Kommentáld!