Hollókő természeti környezete

A szelíden hullámzó palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, 1987 óta a világörökség része.

A hegység természetes növénytakarója eredetileg erdő. A Cserhát nevében is megjelenő cserfára ma már igen ritkán bukkanhatunk a hegység erdeiben, de hajdani előfordulási területe még most is rekonstruálható. A legelterjedtebb a tölgy, illetve ennek különböző fajtái, a kocsánytalan, a molyhos és a csertölgy. Kevés vöröstölgy is akad ezen a vidéken, valamint gyertyán és juhar. Mint ültetett kultúrák vannak lucfenyvesek és akácosok.

A kocsánytalantölgy-erdők elterjedt aljnövényzetét a sátoros margitvirág, a baracklevelű harangvirág, vagy a tavaszi galaj jellemzi. A sziklás andezithegyek déli lejtőin főleg mohos tölgyek, húsos som és bokorerdők tenyésznek, az északi lejtőket a kocsánytalan tölgyek foglalják el. A völgyek és lankás lejtők gyertyános tölgyesei gombákban igen gazdag területek, pl. rókagomba, tinóru, királyvargánya. A völgyekben és irtásráteken nyílik a réti csenkesz, az illatos borjúpázsit, a gólyaorr az őszi kikerics. Hollókő határát hagyásfás legelők, gyertyánok, tölgyfélék és juharfák teszik változatossá. Az aljnövényzet jellemzői: a csipkerózsa, a galagonya, a som, a kökény.

A Cserhát erdeiben megtalálhatóak olyan nagyvadak, mint a szarvas, az őz vagy a vaddisznó, sok róka, borz, görény, menyét, erdei és mogyorós pele is él itt. A térség madárvilága igen gazdag. Gyakran találkozhatunk itt vércsével, ölyvvel, néha még sassal is. Az erdők lakói az erdei és fülesbaglyok, valamint különböző rigó-, cinege- és pacsirtafajok, harkályok, kakukkok.

Az országos kék túra útvonala érinti Hollókõt, mely 15 km-es szakaszon a Hollókői Tájvédelmi Körzeten vezet keresztül. A Vár tanösvényt végigjárva megismerkedhetünk a környék növény és állatvilágával.

Hollókő vártörténet

A Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított Ó-falutól alig néhány lépésre magasodik egy sziklaszirten Hollókő vára. Az erődítményt minden évszakban a kirándulók serege rohamozza meg.

Egykori oklevélből ismeretes, hogy a Kacsics nemzetség létesítette korai épületeit, köztük az ötszögletes, vaskos öregtornyot. A XIV. század elején kénytelenek meghódolni Csák Máté tartományúr előtt, kitől Anjou Károly király serege vette vissza. A következő évtizedekben a Szécsényi család mondhatta a magáénak. Bár földesurai igyekeztek kiépíteni védőműveit, de a XVI. századra már katonai szempontból elavult.

1550-ben híres párviadalt vívott parancsnoka, Kapitány György a közeli szandavári agával. A török kiűzése után feleslegessé vált erődítményt a császári katonaság részben megrongálta, majd a helybeli lakosság hordta el köveit. Pusztulását az 1960-as évektől kezdődő helyreállítás akadályozta meg, hogy napjainkban Vármúzeum működhessen viharvert falai között.

A legenda szerint Kacsics András elrabolta szomszédja asszonyát és várában fogva tartotta. A hölgy dajkája azonban – aki boszorkány volt – rávette az ördögöt, hogy segítsen kiszabadítani. Az ördög fiai hollóvá változtak, és a várat kövenként lebontották, így az asszony kiszabadult. A hollók azonban a magukkal vitt köveket a Szár-hegyen újra lerakták, felépítvén mai helyén Hollókő várát.

Forrás: Felső-magyarországi Várak Egyesülete (www.eszakivarak.eu)