Hollós László
.
Hollós László, 1881-ig Schwarzkopf László (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.) botanikus, mikológus. A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt. 1904-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
Édesapja Schwartzkopf Alajos
ügyvéd (1827 - 1906), 48-as főhadnagy, nevét 1887-ben magyarosította
„Hollós”-ra.
Édesanyja Czieger Anna.
Elemi iskoláit Szekszárdon
végezte. Középiskolai tanulmányait, apja elképzelésének megfelelően, más
–más városokban: Székesfehérváron, Kalocsán és Baján, majd a pécsi
főreáliskolában fejezte be 1875-ben. 16 évesen a budapesti műegyetem két
előkészítő osztályát végezte.
1877-1880-ig a József-műegyetemen és
a budapesti tudományegyetemen vegytant (kémiát) természettant (fizikát)
hallgatott. Az egyetemi évek alatt állami ösztöndíjjal Bécsben is
tanult.
1882-ben a fenti tárgyakból tanári vizsgát tett a budapesti
tudományegyetemen. Szerencsétlenségére a reáliskolák nagy része éppen
ebben az időszakban törölte tantárgyai közül a kémiát, ezért nem talált
tanári állást.
1881-1887 között nevelői állást vállalt. Egy-egy
évet töltött Budapesten, Ronkospustán, Mezőörsön, Vasváron, Györgyházán,
Pusztatóin. Az utolsó évben pedig Jászmonostoron Fáy Dezső családjánál
volt alkalmazásban. Ebben az időben jelent meg a Cserey-féle
növényhatározó, ez kedvet adott Hollósnak a növényhatározáshoz, a
kastélyparkban és a közeli hegyekben 700 virágos növényt gyűjtött és
határozott meg.
1887-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, hogy újabb képesítést szerezzen.
1890-ben természettanból szerzett diplomát és beiratkozott földrajz
szakra. (Természettan = a leíró természettudományok összefoglaló neve:
ásványtan, kőzettan, állattan, növénytan) A műegyetemen ásványtani
pályadíjat is nyert.
1890-ben a József-műegyetemre az állattani tanszékre tanársegéddé nevezték ki.
1891-ben Kecskemétre a Magyar Királyi Főreáliskolába helyezték ahol évekig helyettes tanár volt szerény fizetésért.
1892-ben doktori oklevelet szerzett növény-, ásvány- és vegytanból. Bölcsészdoktori értekezését "Adatok a ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához"
címmel Kecskeméten jelentette meg. A földrajz diplomadolgozatát is
elkészítette, de a tanári vizsgát már nem tette le és felhagyott az
oklevelek halmozásával
Sírja a szekszárdi Újvárosi temetőben: E parcella 12 sor 7 sír
Kommentáld!