Hollós László, 1881-ig Schwarzkopf László (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.) botanikus, mikológus. A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt. 1904-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Élete

1878 és 1887 között előkelő családoknál nevelősködött. A fővárosi József Műegyetemen tanult, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett kémia–fizika szakos tanári oklevelet. 1881–1888 házaknál nevelősködött, ám időközben, 1887-ben újból beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, hogy természetrajzi tárgyakat hallgasson.

Az 1890/1891-es tanévben az Entz Géza vezette állattani tanszék tanársegédje lett. Bölcsészdoktori oklevelét végül 1892-ben szerezte meg növénytan, ásványtan és kémia szaktárgyakban. 1891-től Kecskeméten volt főreál-iskolai tanár. Déchy Mór hatodik, 1898-as kaukázusi expedíciójának egyik botanikusa volt Lojka Hugó mellett.

A különc ember hírében álló Hollós 1911-ben az iskolai szertárban elhelyezett gombagyűjtemény ürügyén konfliktusba keveredett főreál-iskolai felettesével, Kacsóh Pongráccal, ezért munkáját odahagyva nyugalomba vonult. Értékes természettudományi gyűjteményét megsemmisítve még 1911 őszén visszaköltözött szülővárosába, Szekszárdra, s hátralévő éveit itt élte le.

Munkássága

Pályája kezdetén a legkülönfélébb természetrajzi kérdésekkel foglalkozott. A botanika iránti elkötelezettséget egy felkérés hozta meg számára, amikor 1895-ben a millenniumi ünnepségekre kiadandó Kecskemét-monográfia természetrajzi fejezeteit bízták rá.

Hollós feltérképezte a környék flóráját és geológiai viszonyait, s ezt követően figyelmét a gombák kutatására fordította. Legjelentősebb eredményeit is a mikológia területén érte el. Számos új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről: szűkebb pátriájában az 1910-es és 1930-as évek között közel 1400 gombafajt azonosított. Kutatásai eredményeként bebizonyosodott, hogy az Alföld homokos pusztáinak gombaflórája messze gazdagabb, mint korábban hitték. Értékesek a magyarországi föld alatti gombákról, a szarvasgombákról (Tuberaceae) és pöfeteggombákról (Gasteromycetes) szóló tanulmányai, 1903-as műve német fordításban is megjelent Lipcsében.

Tudományos eredményei elismeréseként 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Tiszteletére több gomba- és növényfajt neveztek el róla (például Hollosia vertesensis, Camarosporium hollosii, Disciseda hollosiana, Hypnum hollosianum, Leptospheria hollosii, Seimatosporium hollosii).

Főbb művei

• Adatok a Ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához, Kecskemét, 1892.
• Új lycoperdon-fajok Magyarország gombaflórájában, in: Természettudományi Közlemények 1898.
• Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, Kecskemét, 1899.
• Úti jegyzetek a Kaukázusból, Kecskemét, 1899.
• Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, in: Természettudományi Közlemények 1900.
• Őj Gasteromyceta fajok Magyarországból, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1901.
• Magyarország Gasteromycetai: Gasteromycetes Hungariae, Budapest, 1903.
• Magyarország földalatti gombái, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1905.
• Újabb adatok Kecskemét vidékének flórájához, in: Botanikai Közlemények 1911.
• Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi: Fungi Hypogaei Hungariae, Budapest, 1911.
• Tolna vármegye flórájához, in: Botanikai Közlemények 1911.
• Kecskemét vidékének gombái, Budapest, 1913.
• Szekszárd vidékének gombái, Budapest, 1937.