.

Hollós László, 1881-ig Schwarzkopf László (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.) botanikus, mikológus. A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt. 1904-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Édesapja Schwartzkopf Alajos ügyvéd (1827 - 1906), 48-as főhadnagy, nevét 1887-ben magyarosította „Hollós”-ra.

Édesanyja Czieger Anna.

Elemi iskoláit Szekszárdon végezte. Középiskolai tanulmányait, apja elképzelésének megfelelően, más –más városokban: Székesfehérváron, Kalocsán és Baján, majd a pécsi főreáliskolában fejezte be 1875-ben. 16 évesen a budapesti műegyetem két előkészítő osztályát végezte.

1877-1880-ig a József-műegyetemen és a budapesti tudományegyetemen vegytant (kémiát) természettant (fizikát) hallgatott. Az egyetemi évek alatt állami ösztöndíjjal Bécsben is tanult.

1882-ben a fenti tárgyakból tanári vizsgát tett a budapesti tudományegyetemen. Szerencsétlenségére a reáliskolák nagy része éppen ebben az időszakban törölte tantárgyai közül a kémiát, ezért nem talált tanári állást.

1881-1887 között nevelői állást vállalt. Egy-egy évet töltött Budapesten, Ronkospustán, Mezőörsön, Vasváron, Györgyházán, Pusztatóin. Az utolsó évben pedig Jászmonostoron Fáy Dezső családjánál volt alkalmazásban. Ebben az időben jelent meg a Cserey-féle növényhatározó, ez kedvet adott Hollósnak a növényhatározáshoz, a kastélyparkban és a közeli hegyekben 700 virágos növényt gyűjtött és határozott meg.
1887-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, hogy újabb képesítést szerezzen.

1890-ben természettanból szerzett diplomát és beiratkozott földrajz szakra. (Természettan = a leíró természettudományok összefoglaló neve: ásványtan, kőzettan, állattan, növénytan) A műegyetemen ásványtani pályadíjat is nyert.

1890-ben a József-műegyetemre az állattani tanszékre tanársegéddé nevezték ki.
1891-ben Kecskemétre a Magyar Királyi Főreáliskolába helyezték ahol évekig helyettes tanár volt szerény fizetésért.

1892-ben doktori oklevelet szerzett növény-, ásvány- és vegytanból. Bölcsészdoktori értekezését "Adatok a ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához" címmel Kecskeméten jelentette meg. A földrajz diplomadolgozatát is elkészítette, de a tanári vizsgát már nem tette le és felhagyott az oklevelek halmozásával

Sírja a szekszárdi Újvárosi temetőben: E parcella 12 sor 7 sír