Életrajzi adatok
Született	1859. június 18. Szekszárd
Elhunyt	1940. február 16.(80 évesen) Szekszárd
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Budapesti Tudományegyetem(1883)
Pályafutása
Szakterület	botanika
Kutatási terület	mikológia
Tudományos fokozat	bölcsészdoktor(1892)
Munkahelyek
Budapesti Tudományegyetem	tanársegéd (1890–91)
Akadémiai tagság	MTA levelező tag(1904)
A Wikimédia Commons tartalmazHollós László Schwarzkopf László (1881-ig) témájú médiaállományokat.

Hollós László (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940.február 16.) magyar botanikus, mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Hollós”.

1878 és 1888 között előkelő családoknál nevelősködött. A fővárosiJózsef Műegyetemen tanult, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett kémia–fizika szakos tanári oklevelet. 1887-ben újból beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, hogy természetrajzi tárgyakat hallgasson. Az 1890/1891-es tanévben azEntz Géza vezette állattani tanszék tanársegédje lett. 1891-tőlKecskeméten volt főreál-iskolai tanár. Bölcsészdoktori oklevelét 1892-ben szerezte meg növénytan, ásványtan és kémia szaktárgyakban. Lojka Hugó mellett botanikusként ő is részt vettDéchy Mór hatodik, 1898-as kaukázusi expedíciójában. A különc ember hírében álló Hollós 1911-ben az iskolai szertárban elhelyezett gombagyűjtemény ürügyén konfliktusba keveredett főreál-iskolai felettesével, Kacsóh Pongráccal. Haragjában, csalódottságában munkáját odahagyva nyugalomba vonult, Európa-hírű gomba- és természettudományi gyűjteményét is megsemmisítette, és 1911 őszén visszaköltözött szülővárosába, Szekszárdra.

Pályája kezdetén a legkülönfélébb természetrajzi kérdésekkel foglalkozott. A botanika iránti elkötelezettséget egy felkérés hozta meg számára, amikor 1895-ben a millenniumi ünnepségekre kiadandó Kecskemét-monográfia természetrajzi fejezeteit bízták rá. Hollós feltérképezte a környék flóráját és geológiai viszonyait, s ezt követően figyelmét a gombák kutatására fordította. Legjelentősebb eredményeit is a mikológia területén érte el. Számos új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről: szűkebb pátriájában az 1910-es és 1930-as évek között közel 1400 gombafajt azonosított. Kutatásai eredményeként bebizonyosodott, hogy azAlföld homokos pusztáinak gombaflórája messze gazdagabb, mint korábban hitték. Értékesek a magyarországi föld alatti gombákról, aszarvasgombákról (Tuberaceae) és pöfeteggombákról(Gasteromycetes) szóló tanulmányai, 1903-as műve német fordításban is megjelent Lipcsében.

Tudományos eredményei elismeréseként 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Tiszteletére több gomba- és növényfajt neveztek el róla (például Hollosia vertesensis, Camarosporium hollosii, Disciseda hollosiana, Hypnum hollosianum, Leptospheria hollosii, Seimatosporium hollosii).

• Adatok a Ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához, Kecskemét, 1892.
• Új lycoperdon-fajok Magyarország gombaflórájában, in: Természettudományi Közlemények 1898.
• Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, Kecskemét, 1899.
• Úti jegyzetek a Kaukázusból, Kecskemét, 1899.
• Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, in: Természettudományi Közlemények 1900.
• Új Gasteromyceta fajok Magyarországból, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1901.
• Magyarország Gasteromycetai: Gasteromycetes Hungariae, Budapest, 1903.
• Magyarország földalatti gombái, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1905.
• Újabb adatok Kecskemét vidékének flórájához, in: Botanikai Közlemények 1911.
• Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi: Fungi Hypogaei Hungariae, Budapest, 1911.
• Tolna vármegye flórájához, in: Botanikai Közlemények 1911.
• Kecskemét vidékének gombái, Budapest, 1913.
• Szekszárd vidékének gombái, Budapest, 1937.