 |
| A Magas-Tátra a Király-hegyről. Fotó: Ambrus Ferenc |
Fent a csúcsokon
melegebb van, mint lenn, Ótátrafüreden vagy Zakopanéban. Napsütés, behavazott
fenyők és gyönyörű kilátás – mindez a hőmérsékleti inverziónak köszönhető,
amely november második felében ismét több napon át tapasztalható volt a Tátrában.
Talajmenti (kisugárzási) inverzió idején előfordul, hogy Zakopanéban -8 °C-t
mutat a hőmérő higanyszála, miközben a Gáspár-csúcson pozitív hőmérsékletet mérnek.
November 30-án reggel 9 órakor Poprádon -12 °C volt, miközben fent, a
Kő-pataki-tónál +4 °C-t mértek, és a Lomnici-csúcson is fagypont körül volt a
hőmérséklet. Ilyenkor a Tátraalja, akár a szlovák, akár a lengyel oldalra
gondolunk, fuldoklik a felhők alatt, miközben a tátrai völgyek magasabban fekvő
részein, a csúcsok régiójában hétágra süt a nap. Nem szabad azonban
elfelejteni, hogy ebben az időszakban a Tátrában már téli körülmények
uralkodnak, ezért aki az inverziót kihasználva november-decemberben indul
túrázni, az a völgyekben, a felhősávban található részeken havas, csúszós, esetleg
lejegesedett turistautakra készüljön.
A légkörben fellépő
hőmérsékleti inverzió (másik nevén fordított rétegeződés) során a levegő
hőmérséklete felfelé haladva a megszokottól eltérően nem csökken, hanem
emelkedik. Ez a szokásos természetes rétegződésnek éppen a fordítottja, a légtömegek
magasságának növekedésével ugyanis a hőmérséklet általában egyre csökken. A
felszín hőmérsékleti inverziója következik be abban az esetben is, amikor a
kisugárzás ködképződéssel jár együtt.
A kisugárzási inverzió
vastagsága nyáron minimális, tavasszal, de különösen ősszel jelentős lehet,
télen viszont az egy kilométert is meghaladhatja. Ősszel és télen gyakrabban
alakulnak ki inverziós helyzetek, mint máskor, ez elsősorban a gyakoribb őszi
anticiklon jelenséggel áll kapcsolatban, amely csendes, derült időjárásával kedvez
az inverziós helyzetek kialakulásának. Télen az anticiklonális időjárás mellett
a hótakaró és a derült égbolt is igen kedvező feltételeket teremt az inverziók
kialakulásához, ebben az évszakban fejlődnek ki a legerősebb kisugárzási inverziók.
 |
| Kilátás a Lomnici-csúcsról. Fotó: Nagy Árpád |
Az inverziós helyzetek
speciális esete a hideg légpárna nevű jelenség, ami a Kárpát-medencében a téli
félévben gyakran fordul elő. A hideg légpárna nem más, mint a téli stabil inverziós
helyzetben a talaj közelében megrekedt, erőteljes vízszintes és függőleges mozgás
hiányában átkeveredésre, vagy eltávozásra képtelen, akár több napig is a medencében
maradó és általában hidegebbé való légtömeg. Ilyenkor az 1000-2000 m közötti
rétegben melegebb van, mint a talaj közelében. Hideg légpárna idején a Kárpát-medence
alsó légrétegeit (kb. egy km-es magasságig) hideg, gyakran nyirkos, és nem
utolsó sorban szennyezett levegő tölti ki, miközben a magasban enyhe levegő
található. Ennek káros következményeként a légkörben feldúsulnak a
szennyezőanyagok (különféle gázok, szálló por stb.).
Hideg légpárna kialakulásának
kedvez, ha az alsó 1000 méteres légrétegben gyenge a légmozgás, éjszaka (főként
hosszú téli éjszakákon) a kevés felhő következtében erősen lehűl a levegő, vagy
ha a korábban érkezett hidegebb levegő fölé a magasban több °C-kal melegebb
levegő érkezik. Szintén kedvező feltétel az is, ha az alsó szintek
nedvességviszonyai kedveznek a párásság, illetve a köd kialakulásának. Ez erős
légszennyezést okozhat, mivel a szennyező anyagok a meleg levegőréteg alatt
mindaddig megrekednek, amíg a levegő ki nem tisztul.
Bizonyos időjárási
helyzetekben, így például inverzió esetén az időjárás előrejelző modellek
megbízhatósága az átlagosnál lényegesen kisebb. Ilyenkor a minimum- és maximumhőmérséklet,
valamint a felhőzet előrejelzése okozza a legnagyobb problémát, valamint
magának az inverziós helyzetnek a kialakulása és feloszlása.
Kommentáld!