A Tátrában csaknem háromezer, névvel ellátott csúcs, völgy, patak, vízesés, hágó, szurdok és más természeti formáció létezik. Minden földrajzi névnek oka és története van. A közelmúltban elhunyt Ivan Bohúš történész és író, a tátrai elnevezések egyik legalaposabb ismerője sok éve próbálta kideríteni az elnevezések eredetét, és élete végéig jól emlékezett egyes elnevezések eredetére. A Magas Tátra földrajzi neveiről megjelent könyvében, melyet fiával közösen írt, megpróbálta tisztázni és közelebb vinni az olvasót a tátrai földrajzi nevek kialakuláshoz. „1918 előtt csak néhány szlovák elnevezés létezett, ám az első, írásos formában fennmaradt elnevezések a XIII. századból származnak. Az elnevezések kialakulásához a helyi gazdálkodók, favágók és pásztorok is hozzájárultak. A nomenklatúra kialakulásnak folyamata azonban még nem zárult le” – mondta a könyv megjelenése kapcsán Ivan Bohúš.
Tátra
A Tátra elnevezés Tritri formában I. Ottó német császár idejéből származó levelekben maradt fenn 970-ből, majd Kosmas cseh krónikás 1119-1125 között írott munkájában már Tatri néven említi, egy 1255-ből származó, Krakkóba írt levélben pedig Tatry néven szerepel. Az kétségkívül megállapítható, hogy a Tátra elnevezés szláv eredetű.
Gránát-fal (Velické granáty)
Az elnevezés nem az utolsó nagy háborúból maradt fenn, hanem az errefelé a mai napig előforduló gránát nevű aprólékos, sötét, puha, halvány fényű ásványhoz kapcsolódik. A szlovák elnevezésben a Velické előtag a ma Poprádhoz tartozó Felka (Veľká) városára utal, ugyanis annak idején ez a völgy Felka határához tartozott.
Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít)
A csúcs a pásztoroktól és az orvvadászoktól kapta nevét. 1908-ban a csúcsot Robert Townson angol orvosról és földrajztudósról szerették volna elnevezni, aki 1793-ban egy helyi vezetővel együtt a csúcs első, név szerint ismert turista megmászója volt, de ez az elnevezés nem került be a köztudatba. A csúcs szlovák és lengyel neve magyarul Bárány-csúcsot jelent.
Arany-vízesés (Zlatý vodopád)
Ez az elnevezés a XX. század közepéről, hegymászóktól származik, eredete azonban a tátrai bányászattal függ össze. A vízesés alatt ugyanis a XVIII. században rezet bányásztak, mégpedig annak reményében, hogy előbb-utóbb aranyérre bukkannak.
Kommentáld!