Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre – hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Heinrich Böll Alapítvány "Húsatlasz" címmel most megjelent közös kiadványa.

Az a mód, ahogy a hús- és tejtermékeket előállítjuk és fogyasztjuk, radikális újragondolást igényel, ez a téma különösen aktuális a nagyböjti időszakban, de érdemes hosszútávon is változtatnunk egészségünk és a bolygónk érdekében. 

A "Húsatlasz: A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében" c. kiadvány szerint a jelenlegi iparszerű termelési rendszer fenntarthatatlan, ugyanis hatalmas mennyiségű termőföldet, vizet és egyéb természeti erőforrásokat igényel, és a rejtett költségeket a fogyasztóra és a társadalomra hárítja. Mindeközben az óriáscégek egyre nagyobb mértékben tartják ellenőrzésük alatt a világ élelmiszeriparát, a hústermelést illetve a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatokat, és hatalmas nyereséget zsebelnek be. Ideje lenne megfékezni a nagyvállalatok élelmünk feletti hatalmát, hogy csökkenthessük a társadalmunkra és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Egyre szélesebb körben ismerik fel világszerte, hogy a jelenlegi nagyüzemi, óriás cégek által uralt rendszer fenntarthatatlan és bukásra van ítélve.

Az élelem és a gazdálkodás gyökeres reformjára van szükség.

Fontos, hogy e rendszer középpontjában az élelmiszer-önrendelkezés álljon. A Húsatlasz vitát indít a jobb, biztonságosabb és fenntarthatóbb élelem és mezőgazdaság érdekében, és világos egyéni és rendszerszintű megoldásokat javasol. Az, hogy mit eszünk, ma már nem magánügy. Minden egyes étkezéssel egyfajta döntést hozunk, befolyásoljuk a bolygónkon élő emberek életét, természeti környezetünket, az éghajlatot. Hatalmas mennyiségű erőforrás szükséges a tányérunkra kerülő élelmiszer előállításához. A húselőállítás és -fogyasztás jelenleg uralkodó pusztító, óriáscégek ellenőrzése alatt álló és intenzív módja mellett létezik számos fenntartható alternatíva is – jelentette ki Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége, ügyvezető elnöke.

A kiadvány bemutatja az intenzív hús- és tejipari termelés hatását vízfelhasználásunkra és a földhasználatra.

A világ mezőgazdasága a rendelkezésre álló édesvíz 70%-át emészti fel,melynek egyharmadát állattenyésztésre fordítják. Az egyre intenzívebb állattenyésztő szektor termőföldjeink és ehető növényeink egyik legnagyobb felhasználója:

  az éves búza, rozs, zab és kukorica termés több mint 40%-a, és a világ 14 milliárd hektárnyi megművelt földterületének egyharmada írható az állattenyésztés számlájára.

  Egy kiló marhahús előállításához 15 500 liter vízre van szükség – ez a mennyiség 12 kg búza illetve 118 kg sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő.

  Egyetlen hamburger előállításához több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges.

A kiadvány figyelmeztet arra is, hogy az EU és az USA között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) az élelmiszerbiztonsági normák lazításához vezethetnek az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Az élelmiszeripari és biotechnológiai óriáscégek szorgalmazzák a genetikailag módosított élelmiszerek és állati takarmányok EU-s korlátozásának feloldását, és alá akarják ásni a fogyasztók tájékoztatását célzó jelölési kötelezettséget is. A tárgyalások farvizén rászabadítanák Európára a hormonkezelt marhahúst és a klórozott csirkét is.  

Támadást indítanak az EU élelmiszer-biztonsági normáit magalapozó „elővigyázatossági elv” alkalmazása ellen, és még intenzívebbé és globalizáltabbá tennék húsipart – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetége programvezetője. A Húsatlasz világkörüli utazásra hív. Betekintést nyújt a húsfogyasztás mögött rejlő globális kapcsolatokba, ugyanis kizárólag a tájékozott, kritikus fogyasztó képes a megfelelő döntések meghozatalára és képes követelni a szükséges változásokat. 

  A Húsatlasz magyar kiadása:  Húsatlasz (5,7 MB pdf.)