A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezőnek” hívják, valamint ismert a költői Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” megnevezés is.
A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kőszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.
Földrajz
A „Madáremberek szigete”
Három apró sziget tartozik még hozzá, melyeket inkább csak
sziklaszirteknek lehet nevezni. „Madáremberek szigetének” is nevezik
őket. Sok vándormadár fészkel rajtuk.
Fekvése
Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől és a Csendes-óceán többi szigetétől is. A legközelebbi lakott település 2000 km-re van a Pitcairn-szigeteken.
Domborzat
A sziget területe: 166 km². Derékszögű háromszöghöz hasonló alakját három vulkán
összenövése alakította ki. Legmagasabb pontja az 507 méteres Terevaka
vulkán. Domborzatában nincsenek nagy anomáliák, átlagos tengerszint
feletti magasságát tekintve inkább alacsonynak mondható; emiatt
fenyegetik a tengerrengéseket követő cunamik.
Éghajlat
A sziget közel fekszik a Baktérítőhöz, ennek megfelelően éghajlata kellemes szubtrópusi. Az évi középhőmérséklet: 21 °C.
Legmelegebb időszak: január-március (a déli féltekén ekkor van nyár),
23-24 °C. Leghidegebb időszak: július-augusztus (a tél) 18 °C-kal. A
hőmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még sosem mértek 30 °C-nál
melegebbet, de 10 °C-nál hidegebbet sem. Az évi csapadékátlag
megközelíti az 1200 mm-t, ami arányosan oszlik el.
A Pano Anakena-öböl
Élővilág
Rapa Nui földünk egyik legszegényebb flórájú darabja. Az őshonos
növényzet mára már szinte teljesen kipusztult. Az állatvilág sem
dicsekedhet nagy diverzitással: tengeri madarak (pl. füstös csér), kisszámú rovarfaj és néhány gyík őrzi csupán a múlt emlékét. Az őshonos patkányfajt is kiszorította egy az európaiak által behozott alfaj.
Történelem
A Rano Kao kráter
A legenda szerint 380 körül egy törzsfőnök összeveszett a fiával, aki
ezt követően úgy döntött, hogy elhagyja törzsét. Útja során bajba
került, napokig hánykolódtak a tengeren, élelemhiány keletkezett, amikor
meglátták a szigetet és a történet szerint „A Világ köldöke” nevet
adták neki.
1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel a holland hajós, Roggeveen.
Népesség
A 2005-ös népszámlálás adatai szerint a lakossága 3 791 fő. A polinéz őslakosok vannak többségben, de vannak európai eredetű bevándorlók is.
A fő vallás a katolikus, de létezik egy kisebb mormon gyülekezet is.
A hivatalos spanyol nyelven kívül már csak kevesen beszélik a rapanui nyelvet, ami a polinéz egyik nyelvjárása.
Legnagyobb települése és egyben fővárosa is a szigetnek Hanga Roa, amely a nyugati parton fekszik.
Kultúra
A házak, a középületek, de még az öltözködés is chilei stílusú, azzal
a különbséggel, hogy a ruháikon a helyi flóra motívumai bukkannak fel. A
helyi szokásos eledelek a languszta, a tonhal, az édesburgonya és a táró.
Hagyományok
A „Madáremberek szigetén” fészkelő vándormadarak (nevezetesen a füstös csér) első tojásait
megszerezni hatalmas dicsőséget jelentett. A monda szerint az az ifjú,
aki elsőként tért vissza a tojással, az megkülönböztetett tiszteletnek
örvendhetett egy évig, ő lett a Tangota Manu, „a Madárember”, az a törzsfő pedig, akinek a törzsébe tartozott, vallási vezető lett arra az évre.
Gazdaság
A helyiek főleg a turizmus adta lehetőségek kihasználásával keresik a kenyerüket. A Húsvét-sziget híres kőszobrai rengeteg turistát vonzanak ide.
A hivatalos fizetőeszköz a chilei peso, de váltanak eurót és amerikai dollárt is.
Közlekedés
A külvilággal az egyetlen kapcsolatot a Mataveri nemzetközi repülőtér jelenti, ami a sziget délnyugati csücskében helyezkedik el.
Képek
A Rano Kao kráter
Kommentáld!