Lehoczky Annamária greenfo

Feszült hangulatban zárult a katowicei klímatárgyalások első hete, amelyen több mint 180 országból érkező állami és civil képviselő gyűlt össze, hogy véglegesítsék a Párizsi Egyezmény végrehajtásának módját és eszközeit részletező szabálykönyvet. Fosszilis nagyhatalmak lassították a tárgyalásokat még a technikai tárgyalások utolsó óráiban is, ugyanis nem voltak hajlandók elismerni a klímatudomány tényeit. Tudósítás Katowicéből.

qubit.hu/2018/12/12/amerika-kiallt-a-szen-a-koolaj-es-a-foldgaz-mellett-a-katowicei-klimacsucson

Az ősszel megjelent legfrissebb tudományos jelentés szerint 12 évünk maradt arra, hogy drasztikus kibocsátáscsökkentési intézkedéseket tegyenek a világ országai, különben valószínűleg lehetetlen lesz a globális melegedés mértékét 1,5 °C alatt tartani. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése azt is világossá tette, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását – a világ összes országának együttesen – legalább 45 %-kal kell csökkenteni 2030-ig. Ugyanis már 1,5 °C-os globális melegedésnek is katasztrofális következményei lehetnek, például tengerparti zónák és alacsonyfekvésű szigetállamok kerülhetnek víz alá, és még több szélsőséges időjárási esemény pusztíthat.

Az Európai Unió ambiciózus ígéretekkel érkezett, azonban az egyes tagállamok már nem annyira elszántak. 

A technikai tárgyalásokon azonban az olaj- és földgáztermelő országok, mint Szaúd-Arábia, Kuvait, Oroszország és az Egyesült Államok, nem voltak hajlandók komolyan venni és elismerni az éghajlati jelentés tartalmát. A fejlődő országok és a klímaváltozás által leghátrányosabban érintett kis szigetországok, valamint jónéhány fejlett állam – köztük az Európai Unió – az éghajlati jelentés szilárd elismerését kívánták, ezzel alátámasztva a klímavédelmi intézkedések szükségességét. 
A helyzet iróniája, hogy maga az Éghajlatváltozási Keretegyezmény kérte fel a tudományos közösséget még a párizsi klímacsúcson, hogy készítsék el az éghajlati helyzetjelentést – amit most mégis oly nehézkesen tudnak beépíteni a politikai döntéshozásba. Az említett országok klímaellenes hozzáállása nem újdonság, hiszen az Egyesült Államok klímaszkeptikus vezetősége már a jelentés megjelenése előtt kritizálta annak tartalmát.

 COP24 Katowice
A képre kattintva galéria nyílik.
Az olaj- és földgáztermelő országok számára a tudományos tények politikai döntésbe foglalása pedig egyet jelentene annak elismerésével, hogy kibocsátásaikat drasztikusan csökkenteni kell, ami azonban fosszilis energiára épülő gazdaságuk gyökeres átalakítását, és esetlegesen világgazdasági hatalmuk megingását jelentené.

Az Európai Bizottság pár nappal a klímatárgyalások megkezdése előtt fogadta el az EU hosszútávú startégiáját, ami az EU politikáit hozza összehangba a Párizsi Egyezmény céljaival. A stratégia szerint az EU 2050-re „klíma-neutrálissá” válna, ami annyit jelent, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását radikálisan csökkenti, valamint gondoskodik arról, hogy amit kibocsát, azt különböző „nyelők” (például zöldfelületek, illetve szén-megkötő technológiák) révén ki is vonja a légkörből, tehát összességében zéró a tagországok együttes kibocsátása. 

Azonban egyelőre úgy tűnik, hiába az EU ambiciózus terve, nem minden tagállam olyan lelkes. Kiderült ugyanis, hogy az EU legnagyobb gazdasága, Németország nem lesz képes betartani a 2020-ra vállalt 40%-os kibocsátáscsökkentési célját, becslések szerint 6% híja van a teljesítésnek. Noha az elmúlt évtizedben Németország nagyarányban fektetett be szél- és napenergia parkok építésébe, szénerőműveinek nagy része továbbra is üzemel. Pedig – miként arra a tárgyalásokat figyelő civil csoportok rámutattak – már a tavalyi klímacsúcson megígérte Angela Merkel német kancellár, hogy megkezdik a szénenergia arányának csökkentését. Míg Franciaország, Olaszország, Hollandia és Svédország pozitívan fogadták az EU 2050-re szóló tervét, addig „Németország csendben maradt” és a szénerőművek pénzügyi támogatásának beszüntetéséről sem nyilatkozott – magyarázta a CAN International szatirikus írása.

Lengyelország szereplése sem ellentmondásoktól mentes a klímacsúcson.

A lengyel rendezés és a látszólag tisztaenergia-pártoló attitűd már az előkészületek során nagy port kavart a nemzetközi arénában,ugyanis egy olyan országról van szó, ahol az energiaellátás közel 80 %-át még mindig a szén adja. Ráadásul a klímakonferencia számos szénalapú energiát szolgáltató céget is szponzorai között tudhat. A kelet-európai fogadóország „az igazságos átmenet az alacsony szénkibocsátású gazdaság felé” témát igyekszik középpontba helyezni a klímakonferencián, ezért is választották helyszínül Katowicét, az egykori bányaközpontot. Felső-Szilézia nehezen heverte ki a ’90-es évek bányabezárásait, amelynek során százezrek vesztették el munkájukat. „Ezért a lakosság fél bármilyen hasonló változástól” – magyarázzák szakszervezeti képviselők. Michal Kurtyka, a konferencia elnökeként szolgáló lengyel energiaügyi miniszter szerint „az igazságos átmenethez mindenkit be kell vonni a párbeszédbe, leginkább pedig azokat, akiket a gazdasági átalakulás a legjobban érint”. 

Kérdéses azonban, hogy az igazságos átmenet és szolidaritás lengyel narratívája nem csupán halogatási taktikát jelent-e? Hetekkel a klímacsúcs előtt ugyanis a lengyel Energiaügyi Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy ellenzi az Európai Unió által 2030-ra javasolt magasabb kibocsátáscsökkentési célértéket, mivel az „előnytelen lenne a villamosenergia szektor, illetve az egész lengyel gazdaság számára”. Joanna Flisowska, civil képviselő és katowicei lakos szerint az igazságosságot több szempontból kell megvizsgálni: „elengedhetetlen, hogy az igazságos gazdasági átmenet során segítsük az érintett dolgozókat, azonban az igazságosságot azok szemszögéből is értékelnünk kell, akik hosszú évek óta szenvednek a széntüzelés káros hatásaitól.”

Lesújtó eredmények világszerte az éghajlatváltozás elleni harcban 

 COP24 Katowice
A képre kattintva galéria nyílik.A klímatárgyalásokon heves csatározások folytak a pénzügyek és az kibocsátási jelentések átláthatósága körül is. A Párizsi Egyezményben foglaltak szerint a fejlett országok pénzügyi forrásokat biztosítanak a fejlődő államoknak ahhoz, hogy csökkenteni tudják kibocsátásaikat és hogy fel tudjanak készülni az éghajlatváltozás káros következményeire. 

„Mint fejlődő országok mi azt várjuk [a második heti tárgyalásoktól], hogy a fejlett országok eleget tegyenek kéréseinknek a pénzügyi és technikai támogatást, valamint a hiányzó emberi erőforrásokat illetően” – közölte Fatou Ndeye Gaye, Gambia egyik tárgyalója.

A jelenleg érvényben levő megállapodás szerint 100 milliárd USD-t adnak be a fejlett országok a közös klímaalapba minden évben (habár ez az összeg eddig még sosem gyűlt össze). Az azonban továbbra is tisztázatlan, hogy a fejlett államok egyéni szinten mennyit adnak, milyen határidőkkel, és hogy 2025 után mennyivel emelnék meg ezt az összeget. Továbbá az átláthatóság kapcsán még arról sem született döntés, hogy milyen piaci mechanizmus segítségével valósul majd meg a globális szintű szén-dioxid kvótakereskedelem.

Nehéz feladatok várnak a második hétre érkező magas szintű politikai képviselőkre és miniszterekre, akiknek technikai és politikai döntéseket is meg kell hozniuk. „A pénzügy kérdésen áll vagy bukik a megállapodás [Párizsi Egyezmény] sikeressége” – összegezte Harjeet Singh (ActionAid International) a klímacsúcstól vártakat.

Amerika kiállt a szén, a kőolaj és a földgáz mellett a katowicei klímacsúcson 

„Az Egyesült Államok bővelkedik a természeti erőforrásokban, és nem fogja azokat a föld alatt tartani” – mondta Preston Wells Griffith, az amerikai elnök, Donald Trump energia- és klímaügyi tanácsadója az ENSZ klímaváltozási csúcstalálkozóján, a katowicei COP24-en. 


Heves közbekiabálások közepette hozzátette: „szilárd meggyőződésünk, hogy egyetlen országnak sem kellene feláldoznia a gazdasági fellendülését vagy energiabiztonságát a környezeti fenntarthatóság kedvéért. Ezeket a célokat egyszerre is el tudjuk érni, kiegészítik egymást.”