„Olyan rossz kedvem van, ez a fránya időjárás az oka!” – halljuk gyakran. De igaz-e, hogy az odakinti körülmények közvetlenül befolyásolhatják a közérzetünket és a hangulatunkat? Utánajártunk, milyen tudományosan alátámasztott összefüggések léteznek a témában.

Napsütés nélkül elszomorodsz

Minél csekélyebb a napsütéses órák száma, annál nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata. A részben emiatt jelentkező szezonális affektív zavar (angol betűszóval SAD) kezelése éppen ezért fényterápiával történik.

Gyakran előfordul, hogy télen, vagy a messzi északra tett kiruccanáskor, esetleg váratlanul borús időszakban az egyébként kiegyensúlyozott hangulatú emberek is szomorúbbnak érzik magukat.

Az összefüggés biokémiai háttere a szervezetben napfény hatására termelődő vegyületek pangásában rejlik – ilyen például az alvás és az ébrenlét egyensúlyáért felelős hormon, a melatonin.

A szélsőséges időjárástól empatikusabb leszel

Legyen szó negyvenfokos kánikuláról vagy repkedő mínuszokkal járó téli zimankóról, egészen más szemmel kezded nézni az időjárásnak kitett embereket, mint egyébként. 

Együtt érzel a postással, akinek tíz kilométereket kell lebicikliznie szétfagyva vagy verejtékezve, s az is eszedbe jut, hogy a hajléktalanok szervezete vajon bírja-e az extrém körülményeket.

Katasztrófához vezető időjárás esetén pedig szerencsére még társadalmi szintű összefogás is szokott szerveződni.

Ha rossz a kedved, jobban érdekel

Minél nyűgösebb vagy, annál nagyobb az esélye, hogy panaszkodni fogsz az időjárás miatt. Tökéletes külső-belső egyensúly esetén még egy borús, esős nap sem valószínű, hogy kihozna a sodrodból – ám ha eleve bal lábbal keltél fel, már egyetlen apró felhőből is zivatart jósolsz. 

A hőmérséklet, a napfény és a szél nem igazán hat rád, ha alapjáraton jó a hangulatod, ugyanakkor elképzelhető, hogy a már meglévő rosszkedvet súlyosbítja. Egyénenként változó, kinél mennyire igaz a dolog.

Ha nem hiszed, pszichológiai tanulmányt olvashatsz róla ezen az oldalon.

Kánikulában gyakoribb az erőszak

Egy másik kutatás szerint lehetséges, hogy a magasabb hőmérséklet szerepet játszik az erőszakos bűncselekmények számának növekedésében.

A kaliforniai Berkeley Egyetem tudorai 60 korábbi vizsgálat eredményeit vették górcső alá, s bebizonyosodott, hogy az egyesült államokbeli erőszakos bűncselekmények, a történelmi felkelések és a legnagyobb birodalmak összeomlása 14%-kal nagyobb eséllyel esett kánikula idejére, mint bármilyen más időpontra.

A „személyközi erőszak” veszélye, amibe a családon belüli és a nemi erőszak is beletartozik, 4%-kal emelkedett a nagy melegben. Ez különösen aggasztó, hiszen a Föld átlaghőmérséklete 2050-ig előreláthatólag legalább két fokkal növekedni fog.

Felmelegedés és öngyilkos gondolatok

A XIX. században figyelték meg először, hogy késő tavasszal és kora nyáron a leggyakoribbak az öngyilkosságok.

A tendencia főleg a mezőgazdasági és a gyári munkások körében volt erős – a szakértők szerint azért, mert ilyenkor ugrásszerűen megnőtt a társasági interakciók száma a csendes téli hónapok után, ami fokozott feszültséghez vezetett. 

Vannak azonban olyan kutatások is, amelyek nem ismerik el az „öngyilkossági csúcspont” létezését, legalábbis nem hozzák összefüggésbe az időjárással.

És persze olyanok is léteznek, amelyek egyenesen ok-okozati kapcsolatot feltételeznek a napsütéses órák számának, illetve a hőmérsékletnek a gyors növekedése és az öngyilkosság között.

A mérsékelt éghajlati öv a boldogság kulcsa?

Az enyhébb téli középhőmérséklet és a visszafogottabb nyári középhőmérséklet akár a belső harmónia záloga is lehet, hiszen saját bevallásuk szerint a mérsékelt égövben élők érzik magukat a legjobban.

Jó hír, hogy ez minket is érint, tehát ilyen szemszögből szerencsések vagyunk. A barátságosabb telek és nyarak lehetővé teszik a minél több kültéri szabadidős tevékenységet, amelynek köszönhetően szinte mindig hozzájuthatunk a szükséges napfény-mennyiséghez – és ez csökkenti a stressz-szintet.

Te mit tapasztaltál, milyen hatásokat csal elő belőled az időjárás?

http://www.bien.hu/