Az akadályok, határfalak kialakítása már korábban is létező dolog volt. A kínai nagy falat i.e. a 3. században kezdték el építeni, ami máig elválasztja az ottani élőhelyeket. A berlini fal a hidegháború alatt keletre és nyugatra osztotta fel Németországot. Manapság a határkorlátok száma a valaha volt legmagasabb. 2010-re 45 új határfal felépítésére került sor Marokkótól Indiáig összességében 18 000 mérföld hosszan. Csak Kaliforniában 16 faj 75%-át érinti a határkerítések miatti területveszteség.

Botswanában 1996-ban egy 83 mérföldes kerítést állítottak fel az ország Namíbiával határos területein.  A cél a házi állatok védelme volt az erősen fertőző száj-és körömfájás betegséggel szemben. Egy éven belül, a kerítés különböző területein öt zsiráf, egy elefánt, számos antilop és egyéb vadállat esett csapdába. Az azóta eltelt 20 évben rendkívüli mértékben megemelkedett a határterületek menti kerítések száma – emellett az akkor még elnökjelölt Donald J. Trump kedvenc beszédtémájává is vált ez a kérdés. Amíg azonban a figyelem a határ menti akadályok emberekre gyakorolt hatására szegeződött, addig annak a vadon élő állatokra gyakorolt drasztikus hatásait nem vették számba.

Egy sólyom repül keresztül a Chisos Basinon október 16-án, 2016-ban a Big Bend Nemzeti Parkban, Nyugat-Texasban 

Trump az Egyesült Államok és Mexikó közti határszakasz lezárását tűzte ki célul, amit a jelenlegi falak kiterjesztésével kíván megvalósítani. Ez egy durván 650 mérföld hosszúságú növekedést jelentene az amerikai határ 2000 mérföldes déli szakaszán, ami már így is sérüléseket okoz az ott élő állatoknak. Többször láttak már bölényeket a határszakaszon, melyek a szöges kerítésen átmászva vízért és élelemért indultak.

Egy 2011-es jelentés szerint Kaliforniában 16 faj 75%-át érinti a határkerítések miatti területveszteség.

„Az olyan akadályok létrehozása, melyek áthatolhatatlanok az állatok számára, hatalmas problémát jelentenek”– mondta Jesse Lasky, a Pennsyvaniai Állami Egyetem biológusa, a tanulmány írója. A U.S. Fish and Wildlife időszaki jelentése szerint a határépítés több mint 111 veszélyeztetett fajt és 108 vándorló madarat érintene. Trump kampánya során többszörös kérésre sem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen hatással lenne kitűzése a vadon élő állatokra.

Két friss tanulmány is rávilágított a felhúzott falak sokszor figyelmen kívül hagyott élővilágra gyakorolt hatására. Egy múlt hónapban a Review of European, Comparative & International Environmental Law-ban publikált cikk szerint a kerítések gyakran lecsökkentik az állatok mozgásterét, a populációk fragmentációját, közvetlen halálozását okozhatják. Egy korábbi a PLoS Biology-ban publikált tanulmány szerint:„a határ menti akadályok a legnagyobb fenyegetést jelentik a vadon élő állatok számára.”

Ez utóbbi tanulmány Szlovéniára fókuszált, ami körülbelül egy éve kerítéssel zárja el Horvátországgal határos részeit, mivel attól tart, hogy az országba beözönlő menekültek hatására egy olyan átalakulás mehet végbe melynek következtében egy „humanitárius katasztrófa” törhet ki. Ennek köszönhetően 111 mérföld hosszú, szúrós, borotvaéles kerítések kerültek felállításra a határszakasz nagyjából egyharmadán. Ezt követően egy rakás szétroncsolt állati tetemet – főként szarvast – találtak az úgynevezett „átmeneti technikai akadályok” mentén.

„Ezek borzalmas esetek.”- mondta a társszerző, biológus Aleksandra Majic, a Ljubljanai Egyetemen, Szlovéniában. Hozzátette: „ami hosszútávon aggodalomra ad okot az a kerítések következtében kialakult fragmentáció.” Slaven Reljic a tanulmány másik társszerzője, barna medvék nyomainak követésével foglalkozik a Szlovénia-Horvátország határszakaszon. Munkája során 33 állatot jelölt meg, melyek közül 16 rendszeresen átjár a két ország közt. Majic elmondta mindezt farkasoknál is megvizsgálta, akik hasonlóan átjárnak az országok határain.

A nagy populációval rendelkező húsevők esetében a természetvédelmi akciók sikeressége nagyban függ a populáció határokon átterjedő kapcsolatain.” – mondta, hozzátéve, hogy a határ menti hiúzok vannak a leginkább veszélyben. A következő évtizedben a populációk kihalással fenyegetettek– mondja Majic, illetve megjegyzi: „az élőhely feldarabolódás felgyorsítja majd ezt a folyamatot.”

Szögesdrótkerítések melyeket szlovén katonák állították fel a Szlovén – Horvát határ mentén, Rakovechez közel.

Az akadályok, határfalak kialakítása már korábban is létező dolog volt. A kínai nagy falat időszámításunk előtt a 3. században kezdték el építeni, ami máig elválasztja az ottani élőhelyeket. A berlini fal a hidegháború alatt keletre és nyugatra osztotta fel Németországot. Amikor lerombolták 1989-ben, az a vasfüggöny jelképes összeomlását szimbolizálta. Ezt követően az emberek kereskedni, terjeszkedni kezdtek az európai határok felé. A vadvilág, ahogy azt a biológusok is dokumentálták szintén teret nyert. Nemcsak szabadon mozoghattak, de az országok egymással is összefogtak – mondta John Linnell, a norvég Institute for Nature Research ökológusa, a fő írója a Szlovéniáról szóló tanulmánynak. Mindezek azt vonták maguk után, hogy a természetvédelmi jogalkotás is javult, illetve a gyakorlatok és a koordináció is.

Habár a háború utáni káosz időnként bebizonyította a vadvilágban okozott káros hatását, például a gazdasági nehézségekben, ami azt a szabályozatlan orvvadászatot is okozta, mely a korábbi Szovjetunió szajga antilop populációjának összeomlásában is szerepet játszott. – a végeredmény azonban nagyon biztató, mondta Linnell. Rámutatott olyan sikertörténetekre is, mint a farkasok németországi újratelepítése, és többek közt az European Green Belt létrejötte. „Olyan volt, mint egy világ, ahol a határok minden fajtája fellazul és eltűnik.”

Ez azonban nem tartott sokáig.

Manapság a határkorlátok száma a valaha volt legmagasabb, mondta Elisabeth Vallet, a Borders, Fences and Walls: State of Insecurity írója. Mindezek kialakulását nagyban befolyásolta az Európába vándorló lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek magas száma, valamint az amerikai illegális bevándorlók. Vallet kihangsúlyozza az 1990-es éveket, amikor a gyors globalizáció újraélesztette a nacionalista hangulatot. A 9/11-es terrortámadás pedig drasztikusan felgyorsította a trendeket. Kutatása szerint 2010-re 45 új határfal felépítésére került sor Marokkótól Indiáig összességében 18 000 mérföld hosszan.

„Álmainkban egy határok nélküli világot képzelünk el, miközben a határfalak körbezárnak.” – mondta Linnell

Bár vannak olyan határfalak, melyek a természetvédelmére is igyekeznek figyelni, néhány tanulmány leírja, előfordulnak olyan nem tervezett eredmények, mint például az orvvadászok által kialakított kerítés csapdák. A tanulmányírók azonban, olyan eseteket is kiemeltek, amikor néhány határfal - melyek célja az emberek távol tartása – pozitív hatással volt az állatok védelmére. Ilyen volt a veszélyeztetett izraeli gazella esete, melyet a kerítés megvédte a palesztin vadászoktól.

Összegzésképpen a holland Arie Trouwborst of Tilburg Law School vezető szerzője a következőket mondta az independentnek: „Az esetek nagy többségében a hatás negatív.”

Mócsány Viktória

2016. november 14. 23:38