Az elkövetkező időszakban többféle fronthatással kell számolnunk. A hideg- és a melegfrontok is megterhelik a szívünket, érrendszerünket.

 Ferenczy Mária

Az időjárás változásának különféle formái mindenkire másképpen hatnak. Vannak, akik meg sem érzik, azonban egyesek a meteorogén hatásokra különösen érzékenyek, és a légkör változásait nehezen, rossz közérzettel viselik. Különösen igaz ez azokra, akik valamilyen szívbetegséggel, például szívritmuszavarral, szívbillentyű-problémával vagy keringési rendellenességgel küzdenek. Milyen folyamatok játszódnak le ilyenkor a szervezetünkben, és mit tehetünk azért, hogy szívünk egészségét megőrizzük?

Kik reagálnak különösen érzékenyen a frontokra?

Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket különféle alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik. Néhány ember számára azonban az időjárás változásai nehezen elviselhető panaszokat okozhatnak. Különösen a szívbetegek tudják nehezen kompenzálni ezeket a hatásokat. Szívbillentyű-betegeknél könnyebben jelentkezik fulladás, lábdagadás, látszólag indokolatlan fáradtság, a ritmuszavar is gyakoribbá válik. Megfigyelések szerint fronthatás alatt több szívroham következik be, növekszik a keringési elégtelenségek veszélye.

Milyen hatást vált ki a szívbetegeknél a hidegfront?

A kutatások kiderítették, hogy a hideg hónapokban növekszik szívinfarktusok száma. Ez azzal magyarázható, hogy az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az erek – köztük a szív artériái is –, így csökken a szívizmok vérellátása. Mivel a bőrben és a testfelszín közelében is összehúzódnak az erek, a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa. Ezt egy beteg szív már nehezen képes kivitelezni. Ilyenkor növekszik a görcskészség is, amely szívbetegeknél szorító mellkasi érzést okozhat, valamint a trombóziskészség is fokozódik.

Hogyan viselik a betegek a melegfrontot?

A hőség is elsősorban a szívbetegeket viseli meg. A melegfrontot a levegő páratartalmának emelkedése és a légnyomás csökkenése kíséri: ezek a változások fokozzák a szimpatikus idegrendszer működését, hatására emelkedik a vérnyomás, fokozódik az anyagcsere. A szimpatikus aktivitás fokozódásának hatására megnövekedett keringési igényt a szívbetegek nehezen tudják kompenzálni, emiatt gyakoribbá válik a szívinfarktus, növekszik a keringési elégtelenség veszélye. Melegfront érkezésekor emelkedhet a vérnyomás, míg ez tartós kánikulában az értágulati hatás miatt csökken.

Mit tehetünk szívünk egészségének megőrzéséért?

A fokozott kockázati tényezőkkel rendelkezőknek (magas vérnyomás, családi halmozódás, magas koleszterinszint, érelmeszesedés, túlsúly) különösen fontos, de 40 éves kor felett már mindenkinek javasolt, hogy évente legalább egyszer vegyen részt kardiológiai szűrővizsgálaton, ahol EKG-val, mellkasröntgennel, illetve szívultrahanggal vizsgálják meg szívének állapotát. Ez azért nagyon lényeges, hogy a meglévő ritmuszavarok, az ischaemiás jelek (valamely mechanikus hiba, elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, -megnagyobbodások, pangások megléte minél előbb kiderüljön, és a kardiológus szakorvos előírhassa a szükséges terápiát. Ne feledjünk, minden betegségre, így a szív- és érrendszeri elváltozásokra is igaz: minél előbb megtaláljuk, a hiba annál jobb eséllyel gyógyítható!

Cikkünket dr. Vaskó Péter, a Kardióközpont kardiológusa információi segítségével állítottuk össze.