III. Lipót osztrák őrgróf
III. (Szent) Lipót (1073 – 1136. november 15.) osztrák őrgróf (1095 – 1136) Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje.
II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként látta meg a napvilágot 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a Száli-Frank dinasztiával
megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét. Ez nagyrészt annak köszönhető,
hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a
későbbi III. Konrád német-római császárra.
Lipótot "Princeps Terrae" (durva fordításban "a föld hercege") névvel
is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel
kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.
III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda amely elmeséli, hogy Szűz Mária
megjelent a őrgrófnak és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta
felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. Ezen jelenés
tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort.
Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.
Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként avatták szentté 1485-ben.
A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.
III. Lipót
Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el.
Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a
homlokán.
Névrokona I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Koloman helyett.
Ünnepe
Ünnepét november 15-én tartják, amely Bécsben és Alsó-Ausztriában munkaszüneti nap.
Kommentáld!