Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
Ipolytarnóc egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, az Európa Diplomás őslénytani bemutatóhely főbejárata
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhely, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa során betemetett „ősvilági Pompeji”, nem csoda, hogy Európa Diplomás.
A terület tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el, 1944 óta védett. A magyar állam tulajdonában és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő 510 hektáros előfordulás földtani örökségét különleges interpretációban mutatja be látogatóinak, a geoturizmus kedvelt kirándulóhelye. Honlapján több nyelvű turisztikai információ és letölthető szakanyag található.
Budapesttől 150 km-re északkelet felé, Magyarország szlovákiai határának közelében terül el.
Bemutatott ősmaradványok
A kővé dermedt 20 millió éves ősi felszín
20 millió évvel ezelőtt megkövesedett lábnyomok
A terület legfontosabb ősmaradványai: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági élőlények lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok.
Cápafogas homokkő
A Paratethys partszegélyi övezetében, 23 millió éve halmozódott fel az a homokkő, mely a geológiai tanösvény elején fogadja a látogatókat. Jellegzetes zöld színét a glaukonit ásvány 5%-ot meghaladó feldúsulása okozza. Így keletkezett a partszegélyi környezetben, a cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeri tehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg”. Eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki az összemosott, áthalmozódott maradványokból.
Ősállatok lábnyomai
A területen felszínre bukkan a lábnyomos homokkő, mely kétezer
négyzetkilométer felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát
tartalmazza. Többek között ősorrszarvú, őz, szarvas félék, ragadozók és madarak lábnyomai, illetve egyéb nyomfosszíliák találhatók a megkövült iszapban.
Kövesedett fák
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak
oldalában találták meg, 8 méter kerületű és közel 100 m hosszúságú. A
fatörzs megkövesedését a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát
átitató kovasav okozta. A terület tudományos vizsgálata 1836-ban kezdődött el Kubinyi Ferenc munkája révén.
Levéllenyomatok
A lábnyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. Több, mint 15 ezer levéllenyomat található a területen, főképp páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási kimagasló fenyők alkották az egykori trópusi-szubtrópusi esőerdő növényzetét.
A vulkáni katasztrófa
A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal meg is őrizte a terület állat- és növényvilágát. A riolittufából kiszivárgó kovasavas
oldatok átjárták az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok
homokkövének és a fatörzseknek. A vulkáni anyag kormeghatározása szerint
az itt található lábnyomok 17 millió évesek.
Tanösvények
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen több,
tematikus tanösvény került kialakításra. Ezek közé tartozik a Kőzetparki
Ösvény, a Biológiai tanösvény, a Kőszikla ösvény és Geológiai ösvény.
Kőzetparki Ösvény 700 m-es hosszúságban mutatja be a
földtörténeti múlt emlékeit, a tájékozódást 2 millió évenkénti tanúkövek
feliratai és az idősorba illeszkedő kőzetminták segítik. A Biológiai tanösvény a terület élővilágát ismerteti, kettő, illetve négy km hosszúságú erdei ösvényeken. A 4 km hosszú Kőszikla ösvényen vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák láthatóak. A Geológiai ösvény
legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok
és az ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy
védőpince rész mutatja be.
Lombkorona sétány
A különleges ösvény bejárása némi bátorságot igényel, de nagyon megéri, leírásának részletei itt találhatók. Fotói, nem csak fotózóknak.
Miocén erdő
Az ősnövények jelenkori leszármazottjaiból,
többszáz éves távlatban kialakuló arborétumban fotogén ősvilági szörnyek
hívják találkozóra a vállalkozókat. A részleteket itt találják.
Kőzetparki Ösvény
A fogadóépülettől a geológiai
tanösvény bejáratáig egy 700 m-es útszakasz, a kőzetparki ösvény vezet
el. Minden egyes lépése 15 ezer évvel visz közelebb a geológiai
tanösvény bejáratánál levő rétegek korához. Az idő kerekét visszapörgető
séta átéléséhez 2 millió évenkénti tanúkövek feliratai és az idősorba
illeszkedő környékbeli kőzetminták nyújtanak segítséget.
Biológiai ösvények
A Geológiai ösvény bejárata
mellől induló és a Fogadóépületig vezető biológiai sétányok kellemes
kikapcsolódás ígéretével ismertetik a terület élővilágát. A 2 ill. 4 km
hosszúságú erdei ösvényeket pihenőhelyek , kilátó és a helyi
kőbányászkodás tájba simuló emlékhelyei színesítik.(Bejárásuk esős
időben kevésbé ajánlott.)
Kőszikla ösvény
A Geológiai ösvénytől 100-re,
a felső parkoló mellől induló és Botos árokig, majd a Fogadóépületig
vezető 4 km hosszú Kőszikla ösvény vízmosások, tanyaromok,
kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák mentén vezeti látogatóit.
Kapaszkodós rész, főképp második szakasza nagyobb felkészültséget
igényel, de megéri.
Geológiai tanösvény
Egy ősi tenger, a Paratethys
fenekétől - egy folyóparti, szubtrópusi esőerdő övezetén keresztül - a
vulkánok tetejéig ívelő időutazás révén csöppen a látogató a történelem
előtti múltba. A példásan akadálymentesített, 800 m hosszú körút utcai
cipőben, esős időben is bonyodalom nélkül bejárható. A tanösvény
kiállításai magyar-angol nyelvűek. Legfontosabb ősmaradványai a
cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. A
lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be, a
legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes,
faszerkezetű épület védi.
A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai
mellett az egyéb európai - és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére
is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi
szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig
háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.
Túrák indulása a csak szakvezetéssel látogatható geológiai ösvényen:
III-V. és IX-X. hónapokban
keddtől vasárnapig és ünnepnapokon, 9.30 - 15.30 óra között, minden óra
harminc perckor, nyáron 4 fő fölött 16.30 órás rendkívüli
túraindítással.
A tanösvények bejárása során ne feledjük,
hogy védett területen járunk. A természeti értékek gyűjtése és a
képződmények bolygatása tilos!Mocsárciprusok
Bükkábrány mellett talált 7 millió éves ősfenyő
A Novohrad - Nógrád Geopark
2008-ban jött létre a Novohrad-Nógrád Geopark, mely a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkja. 2010-ben
vált az Európai Geoparkok - és a Globális Geoparkok Hálózatainak
tagjává. Területe a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel,
célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése, a történelmi
hagyományok és közösségek újraegyesítése. [2]
Európa Diploma
1965 óta ítéli oda az Európa Diploma kitüntető címet az Európa Tanács.
"Azon
védett területek érdemelhetik ki, melyek kiemelkedő tudományos,
természeti, kulturális vagy esztétikai értékekkel bírnak és egyben
megfelelő oltalom alatt állva kezelésük példaértékű."
Magyarországon három Európa Diplomás terület található, a világhírű Ipolytarnóci Ősmaradványok 1995-ben nyerte el a címet. 2010 szeptember 16-án az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Európa Diplomáját 2020 szeptember 11-ig meghosszabbította, ezzel ismerték el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak kiemelkedő színvonalú munkáját, melynek jelentős szerepe volt a térség geoturizmusának fejlesztésében.
Kommentáld!