A vadmacska Európa kevéssé ismert, ám veszélyeztetett ragadozója. Hazánkban is élnek, de az emberek alig tudnak róluk valamit: a szakembereknek is nehezére esik megkülönböztetni a házimacskától. Ezt tovább fokozza az a tény is, hogy elég sok hibrid egyed él Magyarország erdeiben, ami a kóbor házimacskáknak köszönhető.

Annak ellenére, hogy a vadmacskákkal réges-régen együtt élünk, vajmi keveset tudunk a fajról – mutat rá Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet docense. A ma ismert házimacskák az afrikai vadmacskától származnak, amit még az egyiptomiak háziasítottak. Európa erdeiben viszont a vadmacska (Felis silvestris) már több tízezer éve van jelen. A két faj nagyjából 30 ezer éve vált szét egymástól. A küllemükben megfigyelhető jegyek alapján az egyik legfontosabb eltérés a farkuk felépítése és mintázata.

A vadmacska farka sokkal vastagabb, és a vége bunkó alakú, míg a házimacskáké nem.

Mintázatát tekintve a vadmacska farkcsúcsa mindig fekete és kevés számú gyűrű figyelhető meg rajta. A gyűrűk formája a vadmacskák esetében szabályosan körbe ér, míg a házimacskák farkán általában spirálisan rajzolódnak ki a gyűrűk. Egy másik jellegzetesség, hogy a Felis silvestris csíkjai nehezen láthatók, míg a cirmos házimacskáké jól kivehető. Ez az alaptétel viszont csak az Európa közepén élő állatokra igaz, mert a Skóciában élő ragadozó mintázatára épp az ellenkezője érvényes: nagyon erős csíkokkal rendelkezik.

A vadállat bundáján egy négyzetcentiméteren tízszer annyi szőrszál van, mint a közönséges házimacskának.

Tipikusan erdei állat, faodvakban, vagy elhagyott róka kotorékokban él, de minden olyan hely megfelelő számára, ahol biztonságban érzi magát, ami száraz és meleg rejtekhely. Igyekszik minél messzebb elkerülni a lakott területeket, az emberi forrásokat egyáltalán nem használja, az erdők belsejében él. Magányos állat, egyedül él és csaknem 300-350 hektáros az egyedek mozgáskörzete. Természetes ellensége minden olyan élőlény, amelyik nagyobb nála. Táplálkozását tekintve rendkívül kedveli a gyümölcsöket, a gerincteleneket és a kis testű állat.

Az Egyenlítőben október 22-én este 11 órakor az OzoneNetwork tévén erről a rejtőzködő kisragadozóról esett szó. Az epizód vendégei Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora voltak.