A vörös macskamedve (Ailurus fulgens) néven is ismert faj, igen ritkán szaporodik zárt tartási körülmények között, így a jelenleg 9 hetes ikerpár igazi szenzációnak számít.

Fotó: SóstóZOO

Ráadásul a szülők a második ikerpárt nevelik. A 4 éve együtt élő tenyészpárnak először 2016-ban születtek kölykei, akkor is ikrek. Ting-ting Pozsonyból, míg Szecsuán a Dublin Zoo-ból érkezett aNyíregyházi Állatparkba, az Európai Fajmegőrzési Program keretében

A kölykök szüleikkel közös kifutóban élnek és 2018. augusztus 9-én állatorvosi vizsgálaton vettek részt, ahol megmérték tömegüket, és az is kiderült, két egészséges nőstény született. Egyikük 610 gramm, másikuk 720 gramm, ivarérett korukban 4-6 kilogrammosok lesznek.

Fotó: SóstóZOO

Fotó: SóstóZOO

Fotó: MTI/Balázs Attila

A kölykök szürke bundával látták meg a napvilágot s az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anyaállat szinte egész nap a kicsinyeivel volt, most már azonban csak a szoptatáskor keresi fel őket.

A vörös bundás kölykök most már rekord gyorsasággal növekednek s már szüleik miniatűr másai. Egyre érdeklődőbbek a külvilág iránt is, így a szerencsésebb látogatók hamarosan megtekinthetik a ritka kis panda ikreket.

A vörös macskamedve (Ailurus fulgens) néven is ismert állatok, a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat, fejpárnának vagy takarónak is használják.

A vörös macskamedve elnevezés az állatok medvére emlékeztető külsejére utal ,ráadásul ugyanolyan jól másznak fára és úgy nyalogatja magukat tisztára, mint egy macska. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is.

A mellső végtagjukon hat ujjuk van. A hatodik ujj a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudják szakítani a bambuszhajtásokat.

A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de főleg alkonyatkor járnak táplálék után. Átlagosan a napnak csupán felét töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki.

Jelenleg alig 10 000 egyed él vadon, számuk az utolsó 50 évben körülbelül 40 százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése és az orvvadászat miatt.