Mintegy tizedével bővült egy év alatt a Tátra zergeállománya, a június végén végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzőkből 1232 egyed él a Tátrában – közölte a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdeit felügyelő állami ügynökség (Státne Lesy TANAPu) sajtóosztálya. A nemzeti prak munkatársai által végzett állományfelmérés eredményeiből kiderül, hogy a teljes állomány 13 százaléka, 165 egyed, idei gida. Ez az arány Jozef Hybler, az SLTANAP zoológusa szerint azt bizonyítja, hogy a populáció életképes, nagyon jó körülmények között él, és megerősíti az utóbbi években beindult állományfejlődés örömteli trendjét.
Az állományfelmérés során a zergéket a Tátra teljes területén – vagyis a hegység szlovák és lengyel részén is – számolják. Az idei adatok ismét igazolták, hogy az állomány nagyobb hányada a TANAP területén, azon belül a Bélai-havasokban (Belianske Tatry) él, itt fordulnak elő a legnagyobb létszámú zergecsordák is. A Tátra szlovák oldalán 847 egyedet számoltak össze, közülük 87 volt a gida, míg a lengyelországi részén idén 385 zergét számoltak, közülük 78 volt gida.
A Tátrában évente kétszer tartanak zergeszámlálást. Az utóbbi évek rekordlétszámait leszámítva a Tátra zergeállománya a múlt század hatvanas éveiben volt a legmagasabb, akkor mintegy 900-950 egyede élt a második világháború éveiben csaknem kipusztított fajnak (1950-ben mindössze 160 egyed élt a Tátrában, amely kevesebb, mint az idei növekedés mértéke). A későbbi években a zergepopuláció erősen ingadozott. Ennek oka elsősorban az orvvadászatban, a látogatóknak az állatok természetes élőhelyén történő mind nagyobb számú megjelenésében, a helikopteres repülések számának növekedésében, valamint a természeti viszonyok alakulásában keresendő. Utóbbiak pl. a késő tavaszi havazás, az éghajlatváltozás, valamint a nehézfémek megjelenése a hegység légkörében. A populáció a rendszerváltást követő években ismét jelentősen csökkent, a 90-es évek végére alig kétszáz egyedet tett ki. A zergék száma a Tátra szlovákiai területén az új évezredben kezdett ismét nőni, az utóbbi öt évben folyamatos az állomány bővülése. Ebben biztosan közrejátszik az is, hogy a nemzeti park munkatársai rendszeresen kősóval táplálják, és ha szükséges, berkenyebogyóval etetik az állományt, de szükség van hozzá a Tátrában alkalmazott téli zárlatra is.
Kommentáld!