Magyarország legnagyobb érintetlen erdejének csendjét hamarosan felverheti a vasútépítő munkagépek zaja, ami komoly veszélyt jelent a ritka fajokat is magába foglaló helyi élővilágra. Fenntartható-e az olyan turizmus, amely a természeti értékekre épül, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó fejlesztéseknek éppen ezen értékek sokasága eshet áldozatul?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Sölch Gellért nyilatkozata, valamint egy közzétett kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy a börzsönyi Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasút épülhet, aminek súlyos természetvédelmi következményei lehetnek.
„Az ország legnagyobb méretű fokozottan védett erdejéről van szó! Negyven éve nem történt itt fakitermelés, ami ekkora területen egyedülálló az országban.
2012-ben sikerült az erdő háborítatlanságát megőrizni, a fakitermelési szándék ellenére. Most azonban ismét veszélybe kerülhet a Csarna-völgy” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Csarna völgyi kisvasút: eddig, és ne tovább!

A múlt század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése érdekében erdészeti vasút épült a Csarna-völgyben, ahogyan a Börzsöny több más részén is. Az 1950-es évek végétől felhagytak a faanyag vasúti szállításával, a pálya egy része pedig a Csarna-patak gyakori áradásai következtében idővel használhatatlanná vált. Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, amelyen Kemence településétől egy rövid szerelvény a fokozottan védett terület határáig szállítja az érdeklődőket. A Csarna-völgy érintetlen, vadregényes tájai gyalogosan ma is megtekinthetőek, a kormányrendelet szerint azonban a vasút meghosszabbítása tervezés alatt van.

Az Északi-Kárpátok hangulatát idéző Csarna-völgy mindig is értékes természeti terület volt; a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új lendületet kapott az élővilágának teljes helyreállása. Ritka növény- és állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a kristálytiszta vizű patakban pedig előfordul a Petényi-márna és a kövi rák. Néhány éve a hiúz is visszatért a völgybe – amely különösen alkalmas élőhely a korábban a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.

Csarna- völgy. Szinte érintetlen, páratlanul gazdag élőhely

A Börzsöny öt meglévő, könnyebben megközelíthető kisvasútja és a Kemencétől a Csarna-völgy bejáratáig tartó szakasz már biztosítja a vonatozás élményét. A fokozottan védett területen tervezett 3,5 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt a hegyvidékre, negatív hatása azonban egyértelmű. „Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát.
A WWF Magyarország sem a tervezett fakitermelést, sem a vasútépítést nem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben” – fejezte be a programvezető.

Kapcsolódó anyagokMennyi fát termelünk még ki nemzeti parkjainkból? 
Miért lőjük agyon magyarországi medvéinket?