Január 6-a, vízkereszt a nyugati kereszténység karácsonyi ünnepeinek zárónapja, a farsangi időszak kezdete.
Fotó: dreamstime
A keleti keresztények ekkor ünneplik a karácsonyt, 13 nappal később pedig a vízkeresztet.
Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását
felidéző csillagozás vagy háromkirály-járás. A három alakot csak
gyermekek személyesíthetik meg, legfőbb kellék a csillag, amely
megmutatta az utat Betlehembe. A házakat vízzel és sóval szentelték meg,
a pap krétával a szemöldökfára írja a házszentelés évét és a G, M, B
betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának
szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével.
Vízkereszt napjától - a nagyböjt kezdetét jelentő - hamvazószerdáig
(2014-ben március 5.) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.
Ez a
közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes
küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még
felfüggesztették, hogy a farsangi maradék ne vesszen kárba - ez a torkos
vagy zabáló csütörtök.
A magyarság hagyományos farsangi rítusai főként a három utolsó
farsangi napra - farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre ("a
farsang farka") – esnek, ekkor tartják a télbúcsúztatókat is.
A
legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a
mohácsi busójárás.
Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a
fánk, és ekkor rendezik a társasági és szakmai farsangi bálokat.
Forrás: MTI
Kommentáld!