„Falco”, a HELICON parlagisas-védelmi LIFE+ program méreg- és tetemkereső kutyája és vezetője, Deák Gábor, az MME munkatársa számára március második fele kemény munkával és szomorú eredményekkel zárult.

Ember és kutya az elmúlt két hétben szinte folyamatosan úton és terepen volt, hogy Bács-Kiskun, Fejér, Békés, Pest és Csongrád megyét (egyes megyéket többször is) érintve felderítsék a bejelentett mérgezéses esetek helyszíneit, illetve emellett fel tudják keresni azokat a „forrópontokat” is, ahol az elmúlt évtizedben kiemelkedően aktívak voltak a madármérgezők.

Ez a típusú munka akkor lenne örömteli, ha munkatársaink nem találnának semmit.

A helyzet sajnos nem ez, mivel az elmúlt két hétben terepen töltött hét nap alatt, az öt megyében összesen négy fokozottan védett rétisas (két öreg és két fiatal) és két parlagi sas (egyikük öreg), több mint fél tucat védett egerészölyv és három holló, valamint nem védett szajkó, borz (kisképünkön) és róka mérgezett vagy mérgezésgyanús teteme, illetve mérgezett csalik sokasága került elő!

Az okozott közvetlen természetvédelmi károkozás csak a fokozottan védett, példányonként 1 millió Ft természetvédelmi értékű sasok esetében 6 millió Ft! Figyelembe véve, hogy már javában tart a sasok költési időszaka, az öreg madarak elhullásával akár a fészekaljak, két-három potenciálisan reptethető fióka sorsa is megkérdőjeleződik, tehát a közvetett károkozás jóval nagyobb.

Falco mérgezet parlagi sas „Falco”-nak és vezetőjének a naponkénti sok órás terepbejárás (és autózás), a megszokott keresőmunka mellett ráadásul egy rendőrségi házkutatás támogatására is fel kellett készülnie. A felderítés ugyanis nem „csak” abból áll, hogy a terepet átfésülve tetemeket és mérgezett csalikat keresnek. Tetemek megtalálása esetén ki kell hívni az illetékes rendőrkapitányság munkatársait, hogy megtörténjen a nyomrögzítés, elindulhasson a nyomozati szakasz. Ennek része a házkutatás is, ahol a kutya érzékeny orra mással nem pótolható segítséget nyújt a bűnjelek felkutatásában.

Hazánk sajnos élenjáró a régióban a madarak ellen elkövetett bűncselekmények számát tekintve. Ennek csökkentése érdekében, európai uniós támogatással és az MME koordinálásban, 2012−2016 között zajlik a „Sasbarát Magyarországért” LIFE+ program.

Háttéranyag „Falco” bemutatkozásáról >>>

Szörnyű kínok közt pusztulnak el az őzek. Ötven és száz közé tehető a szántóföldre kiszórt pocokméreg hatására elhullott őzek száma Orosháza környékén. A vadászok és a földhasználók egymás elől igyekeznek összeszedni a tetemeket.

Az egykori orosházi Dózsa Tsz volt földjein raktak ki március elején többmázsányi pocokmérget a földhasználók. A Békés Megyei Kormányhivataltól kapott információ alapján Prokum B nevű szerről volt szó, amelynek Magyarországon nem engedélyezett a szántóföldi használata, Romániában azonban igen. Mivel Románia is EU-tag, a szert bárki behozhatja Magyarországra.

A legnagyobb értéket a méreg hatására elpusztult őzek képviselik. Számukat a vadászok eddig 50-100 darab közé teszik. Azért ennyire pontatlan a becslés, mert a szerencsétlen állatok lassú kínhalállal, több nap alatt pusztulnak el a kukoricába kevert méregtől. Információink szerint a vadászok és a földhasználók versenyeznek, ki viszi el a tetemeket, mert ez pénzt jelent a kártérítési perben.

Egy őzsuta csak 50-60 ezer forintot, egy bak megfelelő aganccsal akár 800 ezer-egymillió forintot is érhet. A vadászok szerint a földhasználók elásták az általuk összeszedett tetemeket. Ráadásul nemcsak őzek hullottak el, hanem nyulak és fácánok is. Vannak arra utaló jelek, hogy védett ragadozó madarak is elpusztulnak, miután ettek az elhullott állatok húsából.

Őztetemek az orosházi erdőszélen forrás: nol.hu

Felmerült, hogy rongálás vagy állatkínzás bűncselekménye miatt a rendőrségnek is lenne dolga az üggyel. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre azt írta: figyelemmel kíséri az ügyet, és ha bármilyen bűncselekmény gyanúja merül fel, elrendelik a nyomozást. 
A pocokinvázió tavaly nagy károkat okozott a Békés megyei gabonaföldeken. Van, akiben az a gyanú is fölmerült, hogy esetleg nem is a pockok, hanem a vadak ellen használták a szereket, mert az általuk a szántóföldi növényekben okozott kár miatt is állandó a vita a vadásztársaságokkal- írta a nol.hu.

A 2014. évi túlszaporodás és az év végi enyhe időjárás hatásának következményeként már nem csupán szántóföldi területeken okoznak kárt a mezei pockok. Az erdészeti hatóság jelentései alapján több dunántúli erdészeti területen is megjelentek a rágcsálók.

A mezei pocok (Microtus arvalis) már eddig is jelentős gazdasági kárt okozott. Somogy megyében a Mecsekerdő Zrt. erdészeti területén 78,4 ha erdőfelújításos tölgy telepítésében tett kárt. Tolna megyében pedig a Gyulaj Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. tamási erdészetében pusztított, ahol több mint 200 ha cser- és kocsányos tölgycsemete gyökerét rágta meg, valamint az idősebb állományt is megrongálta.

A Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer érvényes, 04.2/12.222-2/2014. számú szükséghelyzeti engedélye a 2014. november 1-től 2015. február 28-ig tartó időszakban a felhasználást csak erdészeti csemetekertekben, faiskolákban tette lehetővé, az erdőfelújításos, több éves telepítésű táblákban nem.

Az engedélyező hatóság az erdészeti területeken, telepítés táblákban kialakult rendkívüli növényvédelmi helyzet ismeretében mérlegelte a szer felhasználásának lehetőségét és kockázatát, melynek eredményeként a környezetvédelmi szempontból fokozottan érzékenynek számító, erdészeti területeken is hozzájárult a szer felhasználásához, több hazai erdészet számára, a kockázatcsökkentési intézkedések betartása mellett. 

Az engedély értelmében a készítmény kizárólag járatkezeléssel juttatható ki (6-10 g/lakott járat dózisban), továbbá a felhasználóknak alapvető kötelességük a pusztuló állattetemek összegyűjtése és megsemmisítése. A talajfelszínre kiszórt csalétekkupacok nem megengedettek, mert az vadpusztulást idézhet elő. A vad és madárállomány védelmében a hatóságok fokozottan ellenőrzik a járatkezelések szabályszerű végrehajtását - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága.