Izland

Izlandi Köztársaság
Lýðveldið Ísland
Izland zászlaja Izland címere
Nemzeti himnusz: Lofsöngur
Fővárosa	Reykjavík
é. sz. 64° 08′, ny. h. 21° 56′
Államforma	Köztársaság
Vezetők
Elnök	Ólafur Ragnar Grímsson
Miniszterelnök	Jóhanna Sigurðardóttir
Hivatalos nyelv	Izlandi
Beszélt nyelvek	angol, skandináv nyelvek, német
Függetlenség	Dániától
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	172
Becsült	320 169 fő (2008 áprilisi)
Rangsorban	172
Népsűrűség	3,1 fő/km²
GDP	2005
Összes	15 823 mrd dollár (135) PPP: 10 531 mrd dollár
Egy főre jutó	52 764 dollár (3) PPP: 35 586 dollár
HDI (2005)	0,968 (1) – magas
Földrajzi adatok
Terület	103 000 km²
Rangsorban	107
Víz	2,7%
Időzóna	UTC (UTC)
▼ kinyitEgyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
REYKJAVÍK Raufárhöfn Ísafjörður Húsavík Akureyri Seyðisfjörður Straumsvík Höfn Keflavík Hafnarfjörður Vík Vestmannaeyjar G r ö n l a n d i - t e n g e r A t l a n t i - ó c e á n Surtsey Grímsey Hornafjörður térkép szerkesztése

Műholdkép Izlandról télen

Műholdkép Izlandról szeptemberben

Izland, illetve hivatalosan az Izlandi Köztársaság, izlandiul: Ísland, illetve Lýðveldið Ísland (/ˈlið̠vɛldɪð̠ ˈisland/), egy szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra.

Földrajz

Domborzata 

Izland topográfiai térképe

Izlandi vízesés

Izland az Észak-Atlanti-óceánban található. Az Északi-sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímsey-en áthalad (a szigeten található az ország legészakibb települése is). Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik.

A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete.óceán közepén húzódó hátság vízfelszín fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.

A szigeten 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik^[1]. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.

Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek mérete 8500 km² és vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri.

A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri, illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.

Legmagasabb pontja: Hvannadalshnúkur, 2119 m.

Vízrajza

Izlandon nincsenek hosszabb folyók, mert a sziget belseje száraz és hideg. A délnyugati országrészben, ahol a lakosság is tömörül, van néhány bővizű patak és látványos vízesések. Legfőbb folyója a Þjórsá.

Éghajlata

Északi fekvése ellenére a sziget éghajlata az Észak-atlanti-áramlás mérséklő hatása miatt kevésbé zord. A déli partvidék hűvös, óceáni klímájú sávjában sorakoznak a legcsapadékosabb térségek. A Vatnajökull déli előtere évi 7000–8000 mm csapadékot kap. A sziget belső, sziklasivatagos vidéke száraz, évi 150–250 mm-nyi esővel és hóval. A vízhálózat fiatal, a bővizű folyók esésgörbéje kiegyenlítetlen, a törések, lávapadok mentén szép vízesések robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss).

Növény- és állatvilága

Izlandon négy nemzeti park található:

• Jökulsárgljúfur Nemzeti Park
• Skaftafell Nemzeti Park
• Snæfellsnes Nemzeti Park
• Þingvellir Nemzeti Park. - A nemzeti parkot 1930-ban alapították, egyrészt mert az izlandi nép számára történelmi szempontból ez a legfontosabb hely, másrészt mivel tektonikailag az egyik legérdekesebb pont a Földön. Jelenleg a világörökség része.

A világörökséghez tartozik Surtsey sziget is. Ez a Föld legfiatalabb szigete - egy tenger alatti vulkán volt, amely 1963. november 14-én emelkedett a tengerszint fölé. Jelenleg az élet megtelepedését tanulmányozzák rajta.

Izland területének központi részét gyér növénytakaró borítja. A vulkáni salakon, hamumezőkön havasi madárhúr, száratlan habszegfű, fűnemű fűz alkot párnanövényzetet. Ahol vastagabb a talaj, különböző fenyérek díszlenek. A 2-3 méter magas, főként molyhos nyírből álló husángerdők a 12. században még az ország területének 40%-át borították. Megritkult állományaik ma védettek.

A part menti csapadékos térséget zöld, legelőként hasznosított gyepszőnyeg fedi. Faunájára az északi fajok a jellemzőek, főként a tengeri állatok dominálnak. Az emlősfauna szegényes, a ragadozók közül a sarki róka és a betelepített amerikai nyérc, a patások közül csak a betelepített rénszarvas él itt. A tengerpartokon borjúfóka és kúpos fóka fordul elő. A madárvilágban a tengeri, illetve a parti madarak dominálnak (északi és jeges búvár, énekes hattyú, izlandi kerceréce, pehelyréce, sok sirályfaj). A ragadozó madarak közül a rétisas, a vadászsólyom és a kis sólyom költ a szigeten. Kétéltű és hüllő nem fordul elő. Izland természetes állatvilágában nem fordulnak elő jegesmedvék, de esetenként a sarkkör közeléből jégtáblákon leúsznak (ilyen például 2008. júniusában fordult elő.^[2].

Nemzeti parkjai

A Jökulsárgljúfur Nemzeti Park Izland északi részén található és a Jökulsá á Fjöllum-folyó környékén helyezkedik el. A Dettifoss-vízeséstől északra fekszik. A Vatnajökull Nemzeti Park része lett 2008. június 7-én. E terület főleg kaotikus kanyonjairól és vulkanikus hegyeiről híres. Körülbelül nyolcezer évvel ezelőtt egy vulkán tört ki közvetlenül a folyó és a jégkorszaki jégtakaró alatt. Ez különféle vulkánkitöréseket és hatalmas áradást váltott ki, amely létrehozta a már említett zegzugos kanyonrendszert.

A park központja az ún. Hljóðaklettar ( visszhangok sziklája). Az izlandi nevén Rauðhólar (vörös hegy) különleges színezetéről híres. Egy másik látnivaló az Ásbyrgi-kanyon, amely lópatkó formájú.

A Skaftafell Nemzeti Park szintén 2008. június 07-től része a Vatnajökull nemzeti Parknak. A park Kirkjubæjarklaustur és Höfn között, Izland déli részén helyezkedik el. A Skaftafell Nemzeti Parkot 1967. szeptember 15-én alapították, majd később kétszeresére nőtt területe. Manapság a park területe 4807 km2, amely Izland második legnagyobb nemzeti parkjává teszi. Itt található a Morsárdalur-völgy, a Kristínartindar-hegy és a Skaftafellsjökull-gleccser.

A tájkép nagyon hasonló az Alpok egyes részeihez, de több ezer év alatt a Skeiðarájökull-, és a Skaftafellsjökull-gleccserek, az Öræfajökull-vulkán kitörései, valamint a Skeiðará-, Morsá- és a Skaftafellsá-folyók vize alaposan átformálták a vidéket. A jégsapkák alatt zajló vulkanikus utóműködések és vulkánkitörések időnként megolvasztják a felettük elhelyezkedő jégsapkát és úgy nevezett "gleccser folyamokat" hoznak létre, melyek a Skeiðará-folyó medrét alaposan leborotválták az idők során. a homokos parti pusztaság, az ún.

Sandur a lezúduló olvadékvíz nyomán jött létre a gleccserek és a tenger között. A legutóbbi ilyen jégár 1996-ban volt. A Skaftafell Nemzeti Park főleg elviselhető éghajlatáról és napos nyári napjairól ismert az izlandi emberek körében. Errefelé természetes nyírfaerdő telepedett meg, aminek neve Bæjarstaðarskógur, amely rengeteg madárnak és sarki rókáknak ad otthont.