Magyar király és erdélyi fejedelem

II. János címere

Szapolyai János magyar királynak és I. Zsigmond lengyel király leányának, Jagelló Izabellának a fia.

Még születési évében, 1540. szeptemberében, a rákosi országgyűlés II. János néven magyar királlyá választotta. Semmivel nem volt bizonytalanabb a jogállása, mint Habsburg Ferdinándnak.

A magyar királyi címet és hatalmat az 1526-os pozsonyi országgyűlésen megszerző Habsburg Ferdinánd folyamatosan megkérdőjelezte II. János magyar király hatalmát. Habsburg Ferdinánd magyar királyi jogcíméről tudni kell, hogy Pozsonyban mindössze 13 magyarországi főúr választotta meg 1526. december 17-én, miután Szapolyai Jánost több mint egy hónappal korábban szabályosan, de illegitim módon összehívott országgyűlésen megválasztották magyar királynak.

János Zsigmond igen művelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt. Kimondottan szép férfi volt, alkata közepes, haja szőke, bőre finom, arca hosszúkás, ajka vékony volt. A magyar nyelven kívül beszélte a lengyel, olasz, német, román, latin, görög és török nyelveket.

Szenvedélyes könyvbarát volt, támogatta Bakfark Bálint erdélyi tartózkodását, és zenekedvelő lévén ő maga is jól játszott lanton, orgonánés fuvolán. Szerette a táncot, a zenét és az éneket. Karcsú testalkata ellenére sokat vadászott, lándzsát vetett és jó céllövő volt, mai szóval sportos testalka volt.

Halála

Sírja a gyulafehérvári székesegyházban.

János Zsigmond 1571. március 14-én, a speyeri szerződés ratifikálása után négy nappal hunyt el.

Ravatalánál Dávid Ferenc búcsúztatta a dévai várban. Halálával egyben a Szapolyai-család is kihalt. Halálával a speyeri egyezmény szelleme alapján I. Miksa új vajdát nevezhetett volna ki a helyére, ehelyett azonban Báthory István önálló fejedelemséget alakított ki az erdélyi vajdaságból.

Halála ugyanolyan gyanús volt, mint több magyar király halála, sokan feltételezték, hogy mérgezés áldozata lett.

János Zsigmondot 1571. május 25-én temették el Gyulafehérváron, az unitárius egyház szertartása szerint, az 1009-ben, István magyar király által alapított székesegyházban, Hunyadi János kormányzó és édesanyja Jagelló Izabella szarkofágjai mellé.

II. János magyar király mellére egy arannyal bevont ezüst táblát helyeztek a következő szöveggel:

"Felséges Második János Fejedelem, Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb., a néhai őfelsége, János király, a lengyel Zsigmond király és Bona királyné leányától származó Izabella királyné fia, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, stb., választott királya, isteni sugallatból felékesítve a nyelvek adományával, az élet tisztaságával, a lelkierővel, hadi szerencsével, hadicsellel és az összes hősi erénnyel, a harc és az igazi kegyesség kedvelője, korának XXXI. évében, március XIV. napján hajnal előtt három órakor az ővéinek leptikus betegségekben, a kíméletlen halál elragadta őt, akiben a magyar nemzetség királyi magva, jaj, teljesen megszakadt, és fejünk koronája valóban lehulott, a hatalom pedig a külső nemzetekhez sodródott. Krisztus születésének MDLXXI. évében."

Nem sokkal később 1599-ben a sírrablók II. János király szarkofágját feldúlták, kirabolták, amikor a Habsburgok biztatására és azok pénzén Mihály vajda katonái elfoglalták Gyulafehérvárt és Erdélyt, s ekkor tűnt el ez az aranyozott ezüst lemez is, amelynek szöveg fennmaradt.