A Karácsonynál régebbi ünnep a Háromkirályok napja, erről a 2. század óta van tudomásunk. E napra tették Jézus megkeresztelését, s ezzel szellemi megszületését az epifániát, ahogy a teológusok nevezik.

A keresztvíz megszentelése Krisztusnak a Jordán folyóban való megkeresztelésére emlékeztet, és a keleti egyházakban máig magasabb rangot foglal el, mint Krisztus testi megszületése. Mind a keleti, mind a nyugati egyházak elismerik azonban a Krisztus testi és lelki születésre való felosztást.

A Krisztus megkeresztelését megelőző napon szigorúan böjtölnek, amíg az első csillag meg nem jelenik az égen. Kenyér, só és böjtös ételek kerülnek az asztalra.

A keletről érkező három látogató története meglehetősen ismert a keresztény világban, kevésbé ismeretes azonban, hogy Máté evangéliumában nem királyok, hanem bölcsek voltak, akik megjelentek Heródes udvarában. A három szent király történetét a bibliakritika történeti alap nélküli kitalálásnak minősíti. A keresztény magyarázat mindazonáltal úgy tartja, hogy van a leírásnak történetalapja.

A csillagjós bölcsekből évszázadokkal később, egyházi "átértelmezés" folytán lettek királyok. A 8. század óta néven is nevezik őket, ettől kezdve ugyanis az írásokban Gáspár, Menyhért és Boldizsár néven szerepelnek. Középkori krónikák szerint 1164-ben nagy pompával vitték át a három szent "testi maradványait" Milánóból Kölnbe.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel.

A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.

A három-királyok napi szokások sok hasonlóságot mutatnak a betlehemezéssel, a legfontosabb kellék a királyoknak utat mutató csillag, melyet rúdon vagy kinyújtható, illetve összehúzható szerszámon visz a fehérbe öltözött három király egyike. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele, a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak.

Vízkereszt napjának, hiedelmei a templomban megszentelt vízhez kötődnek.

A szentelt víz hatásosságában vetett bizalom alapja a víz tisztító erejében való hit.

A házigazda üvegben hazavitte a megszentelt vizet, a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat, az ólakat. Öntöttek a kútba, hogy a víz meg ne romoljon. A szentelt víz az embert születésétől haláláig kísérte: ebből a vízből hintettek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. Januártól januárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, s ami megmarad a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték. A szentelt víz sok különleges bűbájosságra ír. Szükség esetén kis fiolában védelem a gonosz ellen.

A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen. A néphagyomány szerint a papot ilyenkor pár percre le kellett ültetni, hogy áldott legyen a ház, és jól tojjanak a tyúkok, csak ezután volt szabad útjára engedni. A gazdaasszonyok ilyenkor a kapuig, némely falvakban az utcáig kísérték a papot, mert az a babona járta, hogy olyan hosszú lesz a kendertermés, amilyen hosszan a papot kísérte az asszony.

Az eladó lányok klárisukat (nyakéküket) a küszöb mellé dugták, hogy a pap átlépje azt. Este aztán a párnájuk alá dugták, és megálmodták, hogy ki lesz a jövendőbelijük.

Ilyenkor sok helyen farsangot kezdő mulatságot tartottak, ahol a legényeknek nem leányokkal, hanem menyecskékkel kellett táncra perdülniük, és minél hosszabban táncolniuk, hogy hosszú legyen a kender. A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével.

Sajnos mára már csak egy szokás maradt fenn a legtöbb helyen, hogy január 6-án szokás lebontani a fenyőfát, s a betlehemmel együtt még aznap kiviszik a szobából.

Vízkereszt napján lezárul a karácsonyi időszak és kezdődik a farsangi időszak, a karneválok ideje.

Nézzünk néhány fontosabb eseményt mely ezen a napon történt:

· 1323 – Károly Róbert magyar király átfogó gazdasági reformsorozatának részeként elrendeli az új, stabil pénz, a dénár verését.

· 1568 – Tordán megkezdődik az az erdélyi országgyűlés János Zsigmond fejedelemsége idején, amelyben a vallási türelmet a világon elsőként meghirdették és törvényben szabályozták

· 1622 – A nikolsburgi békében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lemond magyar királyi címéről.

· 1978 – A Szent Korona ezen a napon tért vissza Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból, ahová a II. világháború után vitték.

· Ezen a napon született:

· 1819 – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike († 1896)

· 1897 – Szálasi Ferenc magyar nemzetiszocialista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom alapítója, Magyarország „Nemzetvezetője” 1944–1945 között († 1946)

· 1897 – Veres Péter magyar író, politikus († 1970)

Németh Judit - Jövőnk.info