A Mecsek Háza szakemberei számbavették a hegység gyomrában futó valamennyi barlangot, de tudományos vizsgálataik során azt is megállapították, milyen hatással volt a környékre a Japánban pusztító földrengés.

Cseppkövek a Trió-barlangban

A Mecsek Háza Barlangi Turisztikai Központ Orfűn bújik meg a hegyek közt. A központot a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület alapította, mely számos üreget – mintegy ezer méternyi új szakaszt – tárt már fel a környéken. Ez az eredmény azért is jelentős, mert így lehetőség nyílik a Nyugat-Mecsek legnagyobb forrásához, a Vízfő-forráshoz tartozó mintegy hat-nyolc kilométernyi barlangrendszer feltárására. Az egyesület elkészítette továbbá a Mecsek valamennyi – összesen 246 – barlangjának bemérését és feltérképezését.

Ország János geográfus, barlangi túravezető a most zajló munkálatokról így számolt be:  „A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület jelenleg a Szuadó-völgy barlangjait kutatja. Három egymás után sorakozó víznyelőbarlangban a feltárás meghaladta az ötven méteres mélységet, amivel mindhárom bekerült a Mecsek legmélyebbjei közé. A feltáró kutatás mellett tudományos célú vizsgálatokat is végzünk. 2011. március 11-én például a mecseki karsztkutak vízszintmérése közben regisztráltuk Japán 9-es erősségű földrengésének hatását.” A kutatók ekkor megfigyelőfúrásokkal végeztek vízszint regisztrálást. A tavaszi olvadás és csapadék beszivárgásának hatását követték nyomon a karszt több pontján. A vízszint adatsoron egy ritka természeti jelenség volt megfigyelhető aznap: a Japán partokhoz közel egy földrengés keltette lökéshullám futott végig a Földön. Ennek hatására Magyarországon több különböző vízszintregisztráló berendezés hasonló alakú vízszintingadozást rögzített. Ugyanezt a hatást észlelték egyébként Norvégiában és Texasban is. A földrengés okozta felületi hullám hatását tehát ugyanabban az időben, azonos alakkal több helyszínen is regisztrálni lehetett. A vízszintingadozás az egyik mecseki karsztkútban meghaladta a hat centimétert is.

Trió-barlang a Mecsekben; hossza 255 m, mélysége 55 m.

Hogy pontosan hol érdemes nekilátni a barlangkutatásnak? A válasz nem egyszerű. Magyarországon elsősorban karsztosodó kőzeteknél lehet gyanakodni. Mészkő az alapja például a Baradla-Domica-barlangrendszernek, vagy az Abaligeti-barlangnak, dolomit pedig a Fekete-barlangnak, vagy a Szuadó-barlangnak. Ezen kívül azonban szép számmal regisztráltak vulkanikus kőzetekben is barlangot, ilyen a Dömörkapui-barlang és az Erdőkürti-andezitbarlang. Különböző jellegű üregek léteznek, ezek mind máshogy jelzik, hogy érdemes-e megkezdeni a feltárást. Ország János elmondta: „A forrásbarlangok esetében például a forrás és annak nagysága árulkodik a mögötte sejthető barlangról. Ugyanígy ahol egy patak hirtelen eltűnik, ott a sziklában bátran feltételezhetünk víznyelőt. Karsztplatókon, fennsíkokon a töbrök (mélyedések) alján, vagy azok oldalában gyakran találunk hasadékokat, lyukakat a sziklában. Ha itt huzatot érzünk, vagy a téli hótakaró elolvad a lyuk körül, szintén feltételezhető, hogy mögötte üregrendszer lehet.” A szpeleológia, vagyis barlangtan egy multidiszciplinális tudomány, hiszen a tevékenység során nem csak feltáró kutatások zajlanak, hanem tudományos célúak is a geológia, hidrogeológia, morfológia, radiológia, biológia, vagy a klimatológia területén. A kutatók hazai és nemzetközi publikációk, konferenciák révén osztják meg eredményeiket egymással.

Felmerülhet a kérdés, hány kilométernyi feltáratlan barlang lehet még hazánkban. Ország János szerint ez megjósolhatatlan. Valószínűnek tartja, hogy a magyarországi karsztvidékek legjelentősebbjeit már azonosították: „Kisebb barlangokat persze még lehet találni, de a nagyobb forrásokhoz, vízfolyásokhoz kötődő rendszereket már azonosították. Új kutatási irány jelenleg az ismert barlangok, rendszerek összekötése, ezek nagyon szép eredményeket hoztak. 2011 végén például a Pálvölgyi-barlangrendszer több ismert barlang összekötésével – 28 600 méterével – vált Magyarország leghosszabb föld alatti rendszerévé.”

A nagyközönség számára akkor tesznek látogathatóvá egy barlangot, ha az megfelel a szigorú feltételeknek, szabályoknak. Ennek megfelelően lehetnek kiépített barlangok, ahol járdán közlekedünk korláttal védett övezetben, utcai ruhában. A kalandturizmus kategóriába pedig azok tartoznak, amelyek nem kiépítettek, oda csak szakavatott túravezetővel, megfelelő védőöltözetben lehet látogatást tenni.

Írta: Mozer Mária   Fotók: Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület