Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
„A madárbarát Magyarországért!”
Az
idei évben akár kérdőjelet vagy idézőjelet is tehetnénk a címben
jelzett "Javában tart" kifejezéshez, mivel a március közepi tél és a
mostani hűvös, esős időjárás a hazai madárvilág jelentős része, így az
énekesmadarak számára is meglehetősen kedvezőtlenül hatott és hat (ennek
mértékéről a nyár végére tudunk átfogó képet alkotni).
korai
fészkelők első fészekaljai jelentős mértékben megsemmisültek, így a
fiókadömping nemcsak két-három hetes késéssel jelentkezik, de a fiókák
száma is alacsonyabbnak tűnik, mint az átlagos években.
A madárvédelembe frissen bekapcsolódók számára furcsának
tűnhet, hogy miért kell külön figyelmet fordítani egy természetes, év
százezredek óta ismétlődő természeti esemény, a madárfiókák
fészekelhagyására?
Az
ok, amiért évről évre újra és újra beszélni kell a településeken is
gyakori fajok: elsősorban az ágak között épült fészkekben fejlődő
énekesmadarak és az erdei fülesbagoly fiókáinak fészekelhagyásáról,
abban keresendő, hogy ezek fiataljai gyakran a teljes röpképesség
elérése előtt elhagyják a fészket. Ennek következtében az emberek
ilyenkor gyakran találkoznak "árván" a földön, a járdán vagy éppen az
úttesten üldögélő fiatal madarakkal. Tíz esetben legalább kilencszer
azonban ezek nem árvultak el, csak azt teszik, ami a dolguk - azaz a
környező növényzetben (ide értendő a magasabb fű is) elbújva hívják
magukhoz az etető szülőket!
EBBŐL
KÖVETKEZŐEN ILYENKOR NEM KELL, NEM IS SZABAD "MEGMENTENI", AZAZ
HAZAVINNI "SZEGÉNY MADÁRKÁT", MERT EZZEL AZ ESETEK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉBEN
NEM JÓT, HANEM ÉPPEN ELLENKEZŐLEG, ROSSZAT TESZÜNK!
Ennek
okairól, a fiókákkal történő találkozások helyes kezeléséről, az
alkalmilag valóban szükségessé váló fiókamentési teendőkről és a
témakörbe tartozó többi kérdésről részletesen olvashat az alábbi
oldalainkon:
Kommentáld!