Fotó: NASA/JPL-Caltech/SETI Institute
David Clements, a London’s Imperial College munkatársa a Fermi-paradoxonra próbált megoldást találni - írja az IFLScience. Az ellentmondást 1950-ben fogalmazta meg Enrico Fermi, és lényege a következő: a földön kívüli civilizációk létezésének valószínűsége igen magas, eddig nem sikerült a nyomukra bukkannunk. A paradoxon fő kérdése az, hogy hogyan lehetséges ez az ellentmondás.
Clements szerint a kutatók már megállapították, hogy az életnek folyékony vízre és energiára van szüksége, ezek pedig viszonylag gyakoriak a Naprendszerben. A potenciálisan lakható helyek azonban főleg jeges holdak mélyén találhatóak, a felszín alatt - gondoljunk csak a Jupiter holdjára, az Európéra, vagy a Szaturnusz holdjára, az Enceladusra.
„Ha a galaxisban ez a helyzet máshol is, akkor az élet meglehetősen gyakori lehet, de még ha az intelligens élet ki is fejlődött, lényegében elzárt környezetben van, és képtelen kommunikálni a külvilággal” - mondta a szakértő.
A kutató úgy gondolja, hogy a jeges égitestek mélyén akár nagyobb ökoszisztéma is létrejöhetett, mint a földi óceánokban. Mivel bolygónkon az élet igen gyorsan kifejlődött ki, bárhol létrejöhet, ahol erre alkalmasak a körülmények.
Clements szerint izgalmas felfedezések várhatnak ránk. A következő 10-20 évben több fontos küldetés is indul, így például a James Webb űrtávcső missziója, amely képes lesz távoli exobolygókat vizsgálni. Bár nem valószínű, hogy ezekkel az űreszközökkel közvetlenül azonosíthatjuk majd az idegen létformákat, segítségükkel így is jobban megérthetjük, hogy milyen lakható égitestek vannak Naprendszerünkben és azon kívül.
(650x417).png)
Kommentáld!