Joy Adamson (Friederike Victoria Gessner) 1910. január 20-án született, Troppauban. A gyerekkorát a Seifenmühle majorságában töltötte (az anyja rokonánál). Szeretett a helyi erdésszel hosszú sétákat tenni és történeteket hallgatni a vadállatokról.

Tehetséges fiatal nőként a nagyanyjával Bécsben élt. Énekleckéket vett, és megtanult zongorázni. Képzőművészeteket tanult, a restaurálást is kipróbálta.

Első férje Victor von Klarwill, sikeres üzletember és amatőr ornitológus. 1935-ben összeházasodtak és úgy döntöttek, hogy Kenyában telepednek le.

Az utazás alatt Friederike Victoria találkozott a svájci botanikussal, Peter Ballyvel, aki hamarosan a második férje lett. Ő volt az aki Joy nevet adta neki. 1938 márciusában Peter Bally megkapott egy állást a Nairobi Múzeumban. Joy segítette a férjét azáltal, hogy lefestette azokat a növényeket, amiket gyűjtött, és illusztrált hét könyvet, ami a Kelet-Afrikai flórára vonatkozik. 1947-ben Nagy-Britannia Royal Horticultural Societyje neki ítélte a Grenfell Gold Medalt a munkájáért.

Joy részt vett ásatásokban Rift Valleyben (Kenya) és a Ngorongoro-kráterben ( Tanzánia) a világhírű régészekkel, valamint Louis és Mary Leakey antropológusokkal.

Az 1940-es években, Joy Adamson elkezdte festeni Kenya bennszülötteit hagyományos ruházatukban és díszítéseikben, és dokumentálta a szokásaikat is. 6 év alatt, utazás közben, Kenya távoli területein lefestette 54 törzs képviselőit (700 kép). A festményeit láthatják a Nairobi National Museumban is.

1944-ben Joy összeházasodott George Adamsonnal.

George Adamson

1906-ban Etawah-ban született, Indiában, egy angol anya és egy ír apa fiaként. George, egy bentlakásos iskolába járt Angliában. Volt egy öccse, Terence (1907-1986), akivel túrázni járt Skóciában és sokat álmodozott afrikai nagyvadvadászatról.

Szülei Indiából költöztek Kenyába, s a fiatal George Adamson az angliai iskola elvégzése után szintén ott telepedett le. Minden lehető munkaalkalmat megragadott: volt traktoros, ültetvénymunkás, pincér, tejelosztó, kereskedő, míg végre állami szolgálatba lépett és egy nagy területen irányította a sáskák elleni kampányt. Utána hivatásos vadász és aranyásó is volt. Rengeteg izgalmas szafarin vesz részt, s expedíciót is vezetett a Rudolf-tóhoz.

Tizennégy évig tartott ez a magányos élet, amely alatt megszerette a szabadságot, a vad természetet, s nem törődött a veszéllyel. 33 éves korára ugyan vajmi kevés pénzt gyűjtött össze, viszont annál tökéletesebben megismerte Kenya földjét, népeit és faunáját. Ekkor lép a Vadvédelmi Hivatal szolgálatába és találja meg végleges élethivatását.

Találkozott Joy Ballyvel és később összeházasodtak.

1956-ban egy nőstényoroszlán tartott rettegésben több falut, és Georgenak nem volt más választása le kellet lőnie. Később megtalálták ennek az oroszlánnak a három kölykét, a legkisebb közülük lett Elza, 1956. február 1-jén fogadták be őket. Amint a kölykök nagyobbak lettek a két nagyobbikat egy holland állatkertbe adták. De Elzát megtartották és sikerült őt visszavadítani a természetbe. Elza

Később George Adamson visszavonult, és úgy döntött, hogy életét az oroszlánokkal való munkának szenteli.

Ekkoriban adták ki az első nagy sikerű könyveiket: Oroszlánhűség (Born Free 1960), Elza és kölykei (1961), és 1964-ben nagy sikerű film készült. Bár Joy élvezette a népszerűséget és a nagy figyelmet, George közönyös volt.

Később, néhány oroszlánnal és számos incidenssel maga mögött George Adamson Korában, a Nairobitól északra lévő sivatagos elszigetelt és majdnem lakatlan régiójában, bérelt egy nagy területet. Ahol öcsével (útépítőként dolgozott Afrikában és imádta az elefántokat) és segédjeivel éltek és dolgoztak. Az egyetlen hely, ahol a kormány megengedte neki, hogy folytassa a vadvilágrehabilitációs programját.

1970-ben, hosszú feszültségek után a házaspár elvált, Joy beköltözött a városba és rengeteget utazott a nagyvilágban, de úgy döntöttek hogy továbbra is együtt töltik a karácsonyokat.

Joy Adamson a vadvilágmegőrzésben vált aktívvá. Sok országban kapott különböző díjakat.

Joy Adamson soha nem osztotta meg a Born Free jogdíjakat a férjével (ami nagyobb része vadvilágmegőrzési projektekbe ment), de George Adamson soha nem panaszkodott és csak szeretően beszélt a feleségéről, bár voltak idők mikor nem tudta kifizetni segédjét Tony Fitzjohn-t, annyira szegények voltak.

1980. január 3-án a 69 éves Joy Adamsont meggyilkolták.

A felesége temetésén George Adamson megígérte, hogy folytatni fogja a Joy munkáját. A kívánsága szerint az elhamvasztott maradványaiból szórt szét Pippa a gepárd és Elza az oroszlán sírján.

1989. augusztus 20-án Kampi Ya Simbánál (az oroszlánok tábora), George Adamsont és két segédjét megölték a szomáli orvvadászok.

Joy Adamson könyvei: Oroszlánhűség, Elza és kölykei, A pettyes szfinx, A pettyes szfinx nyomában, Shaba királynője, A fürkésző szellem

George Adamson könyvei: Életem, Oroszlánok között