A legnagyobb menekültközösségek Pakisztánban (1,9 millió), Iránban (1,1 millió) és Szíriában (1 millió) találhatóak. Az ország gazdasági teljesítőképességéhez viszonyítva is, a legnagyobb terhet Pakisztán viseli, ahol az egy főre jutó GDP minden dollárját 710 menekült ellátása terheli.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban ez az arány 475 fő, Kenyában pedig 247 menekült. Összehasonlításul, Németországban, amely az iparosodott országok közül a legnagyobb menekült népességgel rendelkezik (594 ezer fő), az egy főre vetített GDP minden dollárjára 17 menekült ellátása esik. A jelentés által feltárt folyamatok alapvetően különböznek azoktól, amelyek 60 éve, a Menekültügyi Főbiztosság alapításakor jellemezték a világot. Abban az időben az ügynökség 2,1 millió európai oltalmazásával foglalkozott, akiket a második világháború következményei üldöztek el otthonukból. 

Ma az UNHCR 120 országban van jelen és tevékenységével egyaránt oltalmazza azokat, akik menekülésük során átkeltek országhatárokon, és azokat is, akik saját országukban maradtak.

A „Globális irányzatok” jelentés rámutat, hogy világszerte 43,7 milliónyian kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat – ez megközelíti Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia teljes lakosságának létszámát.

Ebből a számból mintegy 15,4 millióan klasszikus értelemben vett menekültek, 27,5 millió úgynevezett belső menekült, akit elüldöztek otthonából, de saját országában maradt, és megközelítőleg 850 ezerre tehető a menedékkérők száma.

Ez utóbbiak majdnem egy ötöde a Délafrikai Köztársaságban tartózkodik. Különösen aggasztó, hogy 15 500 kísérő nélküli kiskorú, túlnyomórészt afgán és szomáli is menedékért folyamodott. „- A mai világban többen aggasztóan félreértelmezik a menekültek vándorlását és a nemzetközi védelem fogalmát” – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. „- A fejlett országokban általában eltúlozzák az állítólagos menekültáradattal kapcsolatos félelmeket, miközben valójában a fejlődő országok viselik a terhek nagy részét.”

Elhúzódó háborúk huzamos száműzetést jelentenek

A jelentés megállapítja, hogy a menekültek egyre hosszabb menekült-létre számíthatnak. Az ENSZ huzamosnak az öt évnél tovább tartó menekültlétet tartja. 2010-ben 7,2 millióan voltak ilyen helyzetben, többen, mint 2001. óta bármikor. Ezzel egyidejűen, csak 197 600 menekült tudott visszatérni hazájába, ami 1990. óta a legkisebb szám. Vannak menekültek, akik több mint harminc éve száműzetésben élnek. Az afgánok először az 1979-es szovjet invázió elől menekültek, és 2001-ben, valamint 2010-ben is a menekültek egyharmadát tették ki.

Az irakiak, szomáliaiak, kongóiak és szudániak az évtized elején és végén is a tíz legnépesebb menekültcsoport közé tartoztak. „Egyetlen remény nélküli menekült ember is túl sok” – emelte ki Guterres főbiztos. „- A világ cserbenhagyja ezeket az embereket, amikor végtelenül hosszú időre leállítja életüket. A fejlődő országok nem tudják tovább viselni ezt a terhet, az ipari országoknak pedig fel kell lépniük ezen aránytalanság ellen. Szükség van az áttelepítési kvóták növelésére. Szükség van a hosszan tartó konfliktusok megoldása érdekében a békefolyamatok felgyorsítására, hogy a menekültek hazatérhessenek.” A menekültekkel ellentétben, 2010-ben viszonylag nagy számú, mintegy 2,9 millió belső menekült térhetett haza, többek között Pakisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Kirgizisztánban. Ennek ellenére, az elmúlt évtized során tavaly jegyezték a legtöbb belső menekültet, 27,5 milliót. 

Az UNHCR oltalmazottjainak harmadik csoportját a hontalanok alkotják. Erről a csoportról a legnehezebb pontos statisztikai adatokat begyűjteni. A nem hivatalos becslések mintegy 12 millióra teszi a számukat.