Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek.
A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a Szent Iván vigíliáján, előestéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hiten alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.
A tűz gyújtása és átugrása még nemrégen is szokás volt sok helyen, pl.
Padén, Szajánban, Pacséron, a szerbeknél, magyaroknál egyaránt. Horgoson
Móra István jegyezte fel a szokást. A tűz körül ugrándoznak, táncolnak,
nótáznak, éneklik a közmondásosan hosszú szentiváni énekeket.
A tűz körüli elhelyezkedésről szól a következő részlet:
„Tüzet megrakáljuk, négy szögre rakáljuk:
Egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
Harmadikon ülnek szép ifjú legények.
Negyediken ülnek szép hajadon lányok.”
A tűzbe dobált és a tűzben megsült korai szentiváni almának gyógyító
erőt tulajdonítanak. Verbicán a tűzbe dobott gyümölcsöt a család
gyermekhalottjának szánják.
E napon a lányok virágkoszorút fontak, és a fejükre tették. Hazatérve a
koszorút a ház elejére akasztották, hogy le ne égjen. (Ez a szokás
Vajdaság-szerte minden népnél megtalálható.)
A lányok párosan ugrottak át a tüzet az udvarlójukkal, hogy megtisztuljanak, termékenyek legyenek, és gyermekeket nemzzenek.
Vidékeinken a háborús évekig dívott ez a szokás, de itt-ott még ma is
fellobognak a szentiváni tüzek.
Doroszlón, Padén, Szajánban, Verbicán,
Pacséron még nemrégen is olvashattuk a szokás megtartásáról.
Topolyán – Borús Rózsa szerint – a tüzet utcánként gyújtották. Egy
idősebb férfi gyújtotta meg, a fiatalok és gyerekek pedig mezítláb
ugrálták át.
A lányok a szoknyájukat a lábuk közé fogva ugrottak.
Ügyesen kellett ugorniuk, mert sok szempár követte ugrásukat, főleg a
menyasszonyt kereső legényeké és az anyósjelölteké. Közben énekeltek.
Aki hétszer át tudta ugrani a tüzet, azt semmi betegség nem fogta. A tűz
általában egy évig véd a betegségtől, egy évig tartja távol a rosszat a
közösségtől.
Az öreg férfiak pálinkát öntöttek a tűzre, hogy bőven
legyen pálinka a következő évben.
Az asszonyok egy-egy szakajtó
szentiváni almát öntöttek a parázsra. Ha megsült, a parázsból puszta
kézzel kikaparva ették meg ott nyomban azon kormosan, hogy ne fájjon a
torkuk.
Akinek kisgyermek halottja volt abban az évben, az nem ehette el
a halott elől az almát. Szanádon, Szajánban, Verbicán, Kishomokon,
Horgoson és Zentán nem a tűzbe dobták az almát és más gyümölcsöt, hanem a
tűz köré öntötték, a gyerekek kapkodtak utána, azután közébük öntöttek
egy vödör vizet. Utána hazamentek.
Az idős emberek is fél lábbal
kanyarítottak a tűz fölött egyet, mondván:
„Kelés ne légy a testemen, törés ne légy a talpamon!”
A Muravidéken a szentiváni tűz hamvából
hazavisznek, a gerenda közé teszik, hogy óvja a házat, bele ne csapjon a
villám.
Doroszlón a falu szélén rakták a tüzet, nehogy tűzvész legyen,
mert minden ház nádtetős volt. A fiatalok, asszonyok ugrálták körösztül a
tüzet.
Pacséron még 1979-ben is ugrálták a Szent Iván-tüzet szerbek,
magyarok. Református falvakban általában nem volt szokás a tűzugrálás,
illetve ha volt is, más napon történt.
Általában késő estig tartott a szórakozás. Mezítláb taposták el az
elhamvadt tüzet, így egy évig sem szög, sem tüske nem ment az illető
lábába.
Az idős asszonyok, férfiak sötétedéskor elindultak a határba szentiváni
bogarat gyűjteni, hogy elkerülje a házat a baj.
Egyesek a holdvilágnál
gyógyfüveket szedtek, mert a Szent Iván éjszakáján szedett gyógyfűnek
van a legerősebb gyógyító hatása.
Az is szokásban volt Doroszlón, hogy mikor misére mentek, akinek volt
szőleje meg bora, vitt egy litert, megszenteltette, és azt itták.
Pacséron e napon „ivansko cveće”, mezei virágokból font koszorú került minden ház homlokzatára óvó szereppel.
Más szokások is fűződnek a naphoz. Szlavóniában Szent Ivánig nem szabad
megveregetni az almafát, mert elveri a jég a határt.
Bánát, Bácska
öregasszonyai Szent Iván éjszakáján harmatot szednek, hogy útját állják a
marhavésznek.
Sokan azt tartották, hogy Szent Jánosra megszakad a búza töve. A
Bácskában azt mondják, „megszólal a gabona”, azaz szőkülni kezd. Őszi
répát, retket vetnek e napon.
Idő- és termésjósló nap is Szent Iván: 40 napig olyan idő lesz, mint
ezen a napon. Ha esik, kevés dió és mogyoró terem, azt mondják, sült
hagymát ehetünk majd mogyoró és répa helyett. Azt is tartják, ha
megszólal a kakukk ezen a napon, akkor olcsó lesz a gabona.
Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor, visszaemlékezve gyermekkorára,
mondja:
„Szent Ivány estéjén nagy tüzet raktunk, ezt szentiványtűznek neveztük, ezt mink gyerekek ugráltuk át. A tűz körül gyümölcsöt is szórtak a felnőttek, aminek mi nagyon örültünk, mert a pusztai gyerek ritkán jutott gyümölcshöz.”
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!