Kaptárkő a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területén, Szomolya közelében. Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély, feltehetően szakrális célokra használt fülkéket nagy valószínűséggel az V.-XV. század közötti időszakban faragták a riolittufa sziklákba. 

Fotó: Komka Péte/MTI

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb Eger környékén, a Bükkalján található.

Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park oktatási szakreferense felidézte, hogy a Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó-tevékenység hozta létre. A zömében riolitos összetételű ártufák és ignimbritek (tufaláva) alkotta térszínből a folyóvizek mélyítő és oldalazó eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék valamint a fagy alakította ki a különleges kúpokat, sziklavonulatokat, melyek felületét később az ember is változtatta. A kaptárkövek tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is.

A salgótarjáni Pécs-kő sziklájába faragott kőfülkék. A Pécs-kő északi sziklafalán 4 fülke található, ebből egy a bükkaljai fülkékkel megegyező alakú, kettő viszont fekvő formátumú.

A magyarországi kaptárkövek védetté nyilvánításáról 2014. október végén döntött a kormány. Mint azt a szakértő kifejtette: a védetté nyilvánítás előkészítésekor minden egyes kaptárkő-lelőhelyre kezelési terv is készült, ami a tulajdonosok, vagyon- és természetvédelmi kezelők számára meghatározza a védetté vált területek használatát, a gazdálkodás és az egyéb gazdasági tevékenységek kereteit, természetvédelmi szempontú kívánalmakat.

„A kutatások, a felmérések és a társadalmi egyeztetések révén született természetvédelmi kezelési terv, reményeink szerint, hatékonyan hozzájárul e sérülékeny tájelemek hatékony védelméhez, megőrzéséhez" - jegyezte meg Baráz Csaba. A szakértő elmondta, hogy a kezelési terv tartalmazza a kaptárkövekre általában érvényes - a művelési ághoz, földhasználati módokhoz köthető - célokat és stratégiákat, a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, de az egyes kaptárkövek területére konkrét feladatokat is meghatároz, például a hulladék eltakarítását, a sziklákat veszélyeztető fás szárú (zömében inváziós) növények eltávolítását, a „taposási erózió" megszüntetését vagy a bemutatóösvények létesítésének helyét.

Az utóbbi időben megnövekedett a kaptárköv

eket látogatók száma, egyre több kiránduló, érdeklődő keresi fel ezeket a tájértékeket, ami miatt intenzívebbé vált a „taposási erózió", tehát meg kell oldani, hogy a látogatók kárt ne okozzanak. „A kezelési terv nemcsak a védelmi, kezelési tevékenységre, de a látogatás, bemutatók szervezésére is tartalmaz iránymutatást" - tette hozzá a szakember.

Kőfülkék a Cserépváralja közelében lévő Nagykúp nevű kaptárkövön, A 16,2 m magas tufakúp oldalán 25 megkopott fülke látható.

Fotó: Komka Péter/MTI

Baráz Csaba kiemelte, hogy a képződményekkel foglalkozók fontosnak tartják a kaptárkövek bemutatását és a képződményekkel kapcsolatos szemléltetést és élményszerzést is. A látogatható kaptárkő csoportokat és közvetlen környezetüket terepi bemutatóhellyé szeretnék alakítani, ahová tájékoztató táblákat helyeznek ki és pihenőket alakítanak ki. Néhány helyen, mint például a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő szomolyai kaptárköveknél már kiépítettek egy „szerény tanösvényt, amit tovább kívánunk fejleszteni. A látványosabb kaptárkövek esetében szakvezetett túrákat és egyéb helyismereti, tájtörténeti jellegű programokat is szervezünk más szervezetek, egyesületek bevonásával".

A kaptárkövek kutatása a 19. századra nyúlik vissza, ekkor jelent meg az első tanulmány az Archaeológiai Értesítőben Bartalos Gyula régész-történész, tudós pap tollából. A 20. század második felében Saád Andor miskolci orvos-muzeológus foglalkozott a fülkés sziklák eredetével, majd Mihály Péter készítette el a kaptárkövek topográfiai felmérést.

„Az elmúlt évtizedben újra számba vettük ezeket a képződményeket és a modern térinformatika segítségével felmértük és leltárt készítettünk róluk" - mondta Baráz Csaba.

A bükkaljai kőkultúra archaikus rétegét alkotó fülkés sziklák védetté nyilvánításának kezdeményezője az egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület volt.

Forrás: MTI