A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia) avagy vizsolyi biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. A fordítást Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovith Bálint nyomdász segédkezett.
A Károlyi-biblia története
A Biblia teljes magyar fordítását és kinyomtatását Bornemisza Péter
már korábban tervbe vette, amikor Mantskovits még nála dolgozott, erről
1580. február 18-án kelt levelének utóirata tanúskodik. A Szentírást Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész fordította le, a munkálatoknak 1586-ban
kezdett neki. Három év múlva el is készült a teljes fordítás. Károlyi
három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát; a fordítás
nyelvének vizsgálata arra vall, hogy legalább három segítőtársa volt.
Az
Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károli fordította. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével, aki a nagy feladathoz Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. Mantskovits a nyomdáját Galgócról helyezte át Vizsolyba. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba.
1589. március 3-án Ernő főherceg és a királyi titkár, Faustus
Verantius arról írt a szepesi kamarának, hogy Vizsolyban régi naptárt és
más hasonló könyveket nyomtatnak, ezért Rákóczi Zsigmond segítségével betűit és könyveit kobozzák el.
Rákóczi Zsigmond március 26-án a szepesi kamarán keresztül kérte, hogy
engedjék meg a Biblia nyomtatását befejezni, és tagadta, hogy a nyomdász
naptárnyomtatással foglalkozik. Rákóczi Vizsoly
földesura volt, aki akkoriban még olyan kedvelt volt Bécsben, hogy meg
tudta akadályozni a nyomtatás leállítását. További pártfogók voltak még:
Ecsedi Báthori István, országbíró, híres imádságíró, valamint Drugeth Bálint – Ecsedi Báthori István sógora –, zempléni főispán és Magócsy Gáspár földbirtokos. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be. Az eltelt 1 év és 5 hónap alatt 700–800 példányt nyomtattak.
A Károlyi-biblia felépítése
| „ |
''SZENT Biblia, az az Istennec O es Wy
testamentvmanac prophétác es apostoloc által meg iratott szent könyuei.
Magyar nyelwre fordittatott [Károlyi Gáspár és mások által] egészben és
wijonnan az Istennec Magyar országban való anya szent egyházánac
épülésére. Visolban MDXC Mantskovit. |
” |
|
Károli forrásait az elöljáróbeszédben részben megnevezi: a Vulgata, a Septuaginta, továbbá a század nagy biblikus tudósainak, Franciscus Vatablus, Sebastian Münster, Santes Pagninus és Immanuel Tremellius
fordításai és kommentárjai. Héber és görög szöveget is használt. Nincs
azonban tisztázva a korábbi részleges magyar fordításokhoz való
viszonya, amelyekből bizonyára sokat merített. Heltai Gáspárra és Méliusz Juhász Péterre maga is hivatkozik. Felhasználta Székely István zsoltárfordítását is.
A Biblia 2412 oldalas, súlya kb. 6 kg.
A könyv három részből áll, amely mind önálló címlappal és
levélszámozással van ellátva.
Az első címlapon Magyarország címere
szerepel, ez az egész műre vonatkozik.
Ennek hátlapján az első rész
tartalomjegyzéke található. Ez után Károlyi Gáspár terjedelmes Elöljáró
beszédet írt „uraknak, vitézlő, nemes népeknek, istenfélő községnek,
prédikátoroknak, Magyarországban és Erdélyben Gönc 1589 január 1”-i
kelettel. Közvetlenül a főszöveg előtt állnak a fordító és a nyomdász
figyelmeztetései az olvasókhoz. Az első rész a Ószövetség első 28
könyvét öleli fel Jézusnak, Sirák fiának könyvéig. Az első rész végén
nyomdászjelvény látható.
A második címlap a könyv második és harmadik részére vonatkozik: A
szent Bibliának második része, melyben vannak a próféták írási mind, a
Makkabeusok könyvei és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentuma.
A rekonstruált nyomda, amivel a biblia készült, ma a vizsolyi templomban van kiállítva
A harmadik rész címe: A mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentoma, alatta nyomdászjelvény, hátlapján rövid tartalomjegyzékkel.
Utána egy behajtogatott nagy ívrét levél van beillesztve: Tábla Jézus Krisztusnak embersége szerint való nemzetségéről.
Károlyi a fejezetek elé tartalmi összefoglalást készített, a nehezebb
részeket megmagyarázta, gyakran az egyik bibliai részt egy másikkal
világította meg, és könnyen érthető példákkal szemlélteti. Az "Old le saruidat"
– abban a korban mikor a török birodalom Abaúj megye határáig terjedt
–, a következőképpen magyarázza: „Mint a törökökről mondják, hogy amikor
a templomokba bémennek levetik lábokról az ő csizmájukat, a helynek
böcsüléséért.” A törököket más példában is használja, amikor arról
beszél, hogy Máté evangélista adószedő volt; elmondja, hogy abban a
korban a rómaiaktól éppúgy bérelték egy város adószedését a
publikánusok, mint a törököktől az emingek.
A vizsolyi bibliák ma
Az eredeti bibliák komoly értéket képviselnek. 2003. november 28-án
egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért (a
szakértők értékét 25-30 millió forintra becsülték) kelt el egy
budapesti könyvárverésen.
2001-ben Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, ott 26 millió
forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos.
2008 májusában egy újabb példány került kalapács alá. Az árverés során a
biblia Ószövetségi hiánytalan jóállapotú része került eladásra, 2,2
millió forintért.
1981-ben huszonnyolcezer példányos hasonmás kiadást jelentettek meg.
A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti példányt és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg.
Károli tisztában volt az elkészült mű hibáival. Erről Ő maga a következőképpen írt a Biblia előljáróbeszédében:
"Bizonynyal
tudom és semmit sem kételkedem, hogy ezen mi munkánknak, minekutána
emberek közé az kimegyen, sok irigye és sok rágalmazója lészen. Mert
miképen az testet követi az árnyék, azonképen a virtust az az a jóságos
cselekedeteket követi az irigység. Es akik az rágalmazásra születtek,
mivelhogy a más ember munkájához, vagy cselekedeteihez hasonlót nem
cselekedhetnek, ha különben annak nem árthatnak, rágalmazzák azt.
Mindazáltal senkinek sem irigységével, sem rágalmazásával nem gondolok;
mert az Isten és az én jó lelkiösmeretem nekem bizonyságom, hogy nem
egyebet, hanem a nagy Istennek tisztességére, s az ő házának épületére
néztem a dologban."
Annak okáért minden keresztény olvasót kér, hogy munkájáért ne
rágalmazzák, meg ne keserítsék, hanem nagy isteni félelemmel és
hálaadással vegyék és olvassák e magyar nyelvre fordított Bibliát;
netaláni fordításbeli hibáit jegyezzék meg és őt intsék meg, hogy a míg
Isten e testben tartja, megjobbíthassa.
"Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni... én azt viszem, a mit vihetek, t. i. magyar nyelven az egész Bibliát."
Károli azonban már nem tudta a Bibliát újra kiadni, mert nem sokkal a
Biblia elkészülte után meghalt. 1608-ban az egykor Göncön tanuló, Szenczi Molnár Albert készítette el a javított kiadást, a Hanaui Bibliát.
Kommentáld!