A szakrális földrajz sok szempontból különbözik attól a földrajztól, amit az iskolában tanultunk. Itt nem észak felé tájolnak, hanem kelethez viszonyítanak, ahogy a régi Árpád-kori templomokat is kelethez tájolták.

És nem szélességi és hosszúsági körök koordináta-rendszerében gondolkodnak, hanem minőségi pontokban, középpontokban. Ezek a minőségi pontok a szakrális, vagyis szent helyek, amelyek kitűnnek, kiemelkednek környezetükből. Ilyen hely lehet egy különleges alakú domb vagy hegy, amire az ember rácsodálkozik, s azt mondja: a teremtés csodája. De maga az ember is létrehoz szent helyeket, s ezzel a tájat megszenteli. A kettő igen gyakran egybeesik, számos középkori templom, kolostor, kápolna helyválasztása tanúsítja ezt.

A szakrális földrajz szemlélete holisztikus jellegű: test-lélek-szellem egységében szemléli a teremtett világot, s a földet élő organizmusnak tekinti. Kitüntetett szerepet tulajdonít az energiavonalaknak, illetve azok kereszteződéseinek, ahol az energiatöbblet miatt a tér minősége megváltozik.  Ez az energia a föld mágnesességéből ered, s a vonalak behálózzák az egész földet. A kínai hagyomány Sárkány-vonalaknak, a magyar Szent György-vonalaknak nevezi őket. Az ősi szent helyek a vonalak többszörös kereszteződésében jöttek létre, ezért is töltik el az embert sok lelki-szellemi energiával.

A székelyudvarhelyi Balla Ede-Zsolt, aki 2010-ben Szent földünk rajza címmel könyvet jelentett meg a témában, a Kárpát-medence kivételes helyzetét hangsúlyozza. Szinte tökéletes földrajzi egység: hegyek karéja által óvott termékeny föld, amely változatos tájaival és természeti erőforrásaival minden szükséges életfeltétellel rendelkező, önellátást biztosító szerves egészet alkot.

 Az Európa közepén, Kelet és Nyugat határán fekvő medence geológiailag stabil, nem földrengéses övezet, ugyanakkor a kőzetlemezek vékonysága miatt a törésvonalak mentén rengeteg hőforrás és gyógyvíz fakad.

Gyógyító erők és vizek földje: sehol annyi gyógyforrás nem fakad, mint errefelé. S ami legalább annyira fontos: sűrűn behálózzák a Szent György-vonalak, ezért bővelkedik szent helyekben, lelki-szellemi energiaközpontokban.

Balla szerint két tájegység kiemelkedik a többi közül szent helyeivel: a Pilis környéke és a Székelyföld. A Pilisben több erővonal metszi egymást, s az egyik legismertebb erős kisugárzású hely a Pilissel szomszédos Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a 700 méteres Dobogókő, ahova pár éve a Dalai Láma is ellátogatott, megtisztulást keresve.

Dél fele lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek övezik, mint például a Rám-szakadék. A környék a XIX. század végén kialakult hazai turizmusnak kezdettől fogva kedvelt célpontja. Állítólag a Piliscsaba feletti Nagy-Kopasz-hegytől indul egy energiavonal, mely a Pilis-hegyen át Dobogókőt veszi célba. A környéken több pozitív kisugárzású helyet tartanak számon, például a Ferenczy-sziklát a Rám-hegyen és a Pilisszentkereszt melletti cisztercita kolostor romjait.
Perkő Szent István kápolna












A Kárpát-medence legnagyobb tömegeket vonzó szakrális helye kétségkívül a Csíksomlyói kegytemplom, ahova a pünkösdi búcsúkor sok százezren elzarándokolnak.

Ma már nemcsak a székely és csángó katolikusok szent helye, hanem sajátos összmagyar búcsújáróhellyé változott. Vannak viszont kevésbé ismert és felkapott helyek is, amelyek szintén érdemes felkeresni.

Ilyen például az ugyancsak székelyföldi Perkő, amely Kézdiszentlélek falu felett magasodik, s Háromszék vidékének legszebb búcsújáró helye.

A búcsú napja Szent István ünnepe, augusztus 20. A 719 méter magas hegyen az Árpád-korban királyi vár állott, amit előbb a tatárok, később a törökök romboltak le. A vár helyén később kápolna épült Szent István tiszteletére (képünkön). A hagyomány úgy tartja, hogy a Perkő-tetőn mondta ki az ítéleteit Háromszék székely főkapitánya, innen származik az elnevezése.

A hegytetőn álló kápolna jól mutat piros tetejével, a középen elhelyezkedő nagyobb és négy kisebb tornyocskájával. A kápolna bejárati ajtaja faragott reneszánsz kőajtó, belsejében, a keleti falon freskó látható az Árpád-ház szentjeivel, Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, Szent Imrével.

A kápolnához közel, a tető szélén érdekes szikla áll, melyen régi fakereszt található. A hegyről letekintve szép kilátás nyílik falu templomára és a környező tájra, a távolban a közeli Kézdivásárhely is látszik. Szentlélekről a templom mellől vezet fel az út a hegyre, ami elvileg kocsival is járható, de javasolt a gyalogos megközelítés, ami kényelmes tempóban is mindössze fél óra.
Istenszéke déli lejtője




























Másik példánk, az ugyancsak erdélyi Istenszéke, ami nehezebben megközelíthető. Egy 1380 méter magas, andezitsziklákkal körülvett szirt ez a Kelemen-havasok délnyugati részén, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a hegygerincekre és a völgyekre (képünkön). Nyugati és keleti oldalát is függőleges sziklafalak övezik, s onnan kapta a nevét, hogy távolról nézve mint egy hatalmas szék magasodik a környező táj fölé.

Wass Albert így ír róla A funtinelli boszorkány című regényében, melyet épp ennek a vidéknek a legendái ihlettek:

„Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.”.

Az ide látogató turistának merész kaptatókon kell felkapaszkodnia. A hegytetőn havasi tisztás terül el, amelyet fenyőerdő vesz körül, közepén pedig forrás buzog, kristálytiszta vizet ontva. A Maros-parti Dédabisztráról érdemes megközelíteni. Az út fel a csúcsig közepes tempóban három-négy óra, a szintkülönbség közel 900 méter. Az Istenszéke a néphagyomány szerint ősi szakrális hely volt, melyet az utóbbi időben kezdenek felfedezni az anyaországi turisták, ami nem kis részben Wass Albert művének köszönhető.

A szakrális földrajz haszna nemcsak az, hogy számba veszi a szent helyeket, melyek révén fel tudunk töltődni.

Arra is tanít, hogy ismerjük meg a földrajzi környezetünk szakrális hagyományait, s ne romboljuk a tájat, hanem tartsuk tiszteletben adottságait, sajátosságait. Mert csak így lelhetünk otthonra benne.

Völgyesi Zoltán
/Polgár Portál/