Továbbra is veszélyben van a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház két gimnáziumának és az ötből négy alapiskolájának a működése, tájékoztatta a Generális Konvent elnökségét Fazekas László. A felvidéki püspök kifejtette: egy jövőre hatályba lépő törvénymódosítás miatt ugyanis az állam csak azoknak az alsó és felső tagozatos, illetve azoknak a középiskolai osztályoknak az elindítását engedélyezi, amelyekben legalább tizenhárom, tizenöt, illetve tizenhét diák végzi tanulmányait. Az egyházi vezető hozzátette: az intézkedés nemcsak a református egyház intézményeit érinti érzékenyen, hanem a szlovákiai magyar nyelvű oktatást is, hiszen a 263 felvidéki magyar iskolából 170 zárhatja be kapuit, ha a rendelet hatályba lép. Fazekas László ugyanakkor megjegyezte: a szlovák nyelvű intézményeknek csupán nyolc-tíz százalékát érinti. A beszámolóból kiderült: a törvény lehetőséget ad arra, hogy „különleges esetekben" kisebb létszámú osztály is elindulhasson, de ezt nem szabályozza részletesen a jogszabály. A felvidéki reformátusok abban bíznak, ha a törvény tiltakozásuk ellenére is hatályba lép, „különleges esetként" mégis elindíthatják kis létszámú osztályaikat. Fazekas László az egyházi élet örömei között szólt a Királyhágómelléki Egyházkerülettel és a Cseh Testvér Egyházzal ápolt jó kapcsolatokról, az egyre gyakrabban megtartott felvidéki lelkésztalálkozókról. Szólt a november 7-i zsinati ülésükről is, kiemelve, hogy tizennégy lelkipásztort szenteltek fel, illetve hogy a szlovák nemzetiségű zsinati képviselőkkel a korábbi évek nem éppen felhőtlen viszonya után ismét konstruktív az együttműködés.

– Hálásak vagyunk a megtartatásért – emelte ki beszámolójában Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök, hangsúlyozva, hogy a kárpátaljai magyarságot sújtó háborús helyzet és az ebből fakadó gazdasági nehézségek ellenére is az egyházuk missziói munkatervében foglaltakat – többek között a konfirmandusheteket, az ifjúsági táborokat, a kántortalálkozót és a családi csendesnapot – maradéktalanul megvalósíthatták ebben az esztendőben is. Az egyházi vezető bizakodásának adott hangot, hogy az összefogásnak, a magyar állami és a Kárpát-medencei egyházi segítségnyújtásnak köszönhetően a magyarság elvándorlása sem öltött elviselhetetlen méreteket Kárpátalján. Zán Fábián Sándor elmondta, hogy az október 25-én lezajlott helyhatósági választásokon a két kárpátaljai magyar párt összefogásának köszönhetően újra erős, számarányának megfelelő képviselete lesz a helyi magyarságnak a járási és megyei testületekben. A püspök végül örömét fejezte ki amiatt, hogy a Kárpátaljai Református Egyház gimnáziumaiba jelentkező és felvett diákok száma is nőtt szeptemberben. Az egyházvezető ennek okát abban látja, hogy a külföldön dolgozó szülők szívesen bízzák a református kollégiumokra gyermekeik oktatását és felügyeletét.

– Románia nem tagadja meg önmagát – utalt az elmúlt hetek bukaresti politikai és korrupciós válságára Csűry István királyhágómelléki püspök, megjegyezve, hogy utóbbi árnyéka az ortodox egyházra is rávetül, ez pedig középtávon a romániai egyházfinanszírozás gyakorlatát is befolyásolhatja. Az egyházi vezető elmondta: bár az állam a román nemzeti egyházzal szemben szűken méri a magyar felekezetek támogatását, a lelkipásztori fizetések állami kiegészítésének megvonása negyven-ötven királyhágómelléki gyülekezetet rendkívül nehéz anyagi helyzetbe hozna. Csűry István beszámolójában pozitívumként értékelte, hogy a magyar egyházvezetők szeptember végén közösen tiltakoztak a román fővárosban székelő diplomáciai testületeknél a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosítása miatt. A püspök az egyházkerülete életéből kiemelte a magas résztvevői létszámmal megvalósuló nőszövetségi konferenciákat, a fejlődő cigánymissziót, valamint a templomok és a gyülekezeti házak folyamatos megújulását. Elmondta, októberben befejeződtek Királyhágómelléken a presbiterválasztások, jövő nyáron pedig egyházmegyei, majd ősszel egyházkerületi szintű választások lesznek.

– Romániában leült a kisebbségi jogok fejlesztése, ellenben sok példa van a visszafejlesztésükre – értékelte nem éppen pozitívan Kató Béla is a romániai helyzetet. Az erdélyi püspök elmondta, a Székely Mikó Kollégium ügyében várják a strasbourgi bíróság ítéletét, ugyanakkor rámutatott: a román állam három hete mintegy háromszázhúsz ingatlan-visszaigénylési kérelmet utasított el a visszaállamosított sepsiszentgyörgyi intézmény esetében alkalmazott indoklásra hivatkozva, mely szerint a visszaigénylő nem azonos azzal, aki az elvételkor a telekkönyvben szerepelt. Az állam tehát nem hajlandó elismerni az egyházak egykori intézményeik fölötti sok száz éves jogfolytonosságát. Az egyházi vezető örömteli eseményekről is beszámolt: elmondta, hogy az oktatás területén három fontos beruházást fejeztek be az ősszel: megújult a kolozsvári teológia kollégiuma, és meg fog újulni a könyvtára is, létrehoztak egy kollégiumot a Sapientia-egyetem kolozsvári karának, Marosvásárhelyen pedig szakkollégiumot nyitottak az orvosi egyetem magyar hallgatóinak. Az erdélyi reformátusság három emblematikus épülete is újjászületett a közelmúltban: a széki és a kolozsvári Farkas utcai templom, valamint befejezéséhez közeleik a Nagyenyedi Kollégium renoválása is.

A Délvidék történetét, népművészetét, a helyi reformátusság sajátos helyzetét is bemutatja az az imafüzet, amelyet a délvidéki Nőszövetség állított össze a december első vasárnapján esedékes Kárpát-medencei imanap háttéranyagaként, árulta el Dautermann Margit. A Szerbiai Református Keresztyén Egyház főgondnoka elmondta: tizenhétezer fős közösségük huszonkétezer négyzetkilométernyi területen szétszórva, folyamatos lelkészhiánnyal küzdve éli hétköznapjait. – Az egész Vajdaság egy nagy református szórvány – szögezte le. Ezért is örömteli, hogy az elmúlt időszakban Erdélyből két új lelkipásztor is érkezett a Délvidékre, az egyik Pancsován, a másik Szabadkán állt munkába, de egy harmadik is várható, aki a legnagyobb gyülekezetben, Bácskossuthfalván végzi majd beosztott lelkészként szolgálatát.

Kiss Sándor, fotó: Dimény András